Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 4. szám - MŰHELY - Pomogáts Béla: A kolozsvári Korunk a történelemben (Balogh Edgár: Itt és most)
Oltalmazó bölcs kagánod szavára nem hallgatván szétszórattál, erőd megfogyatkozott. Mindannyian, ti ottmaradók, félig élve, félig holtan bolyongtok földeden földeken. Az Ég akaratából, a Sors rendeléséből kagán lettem. Mind egybegyűjtvén a koldusként tengődő népet a szegényeket gazdagságba, a szűkölködőket bőségbe helyeztem. Takar- nak-é szavaim hazugságot? Türkök népe és bégjei, ezt meghallgassátok! Idevéstem: a türkök népeit mind összegyűjtvén birodalmamat újra megszervezzétek. S idevéstem: rossz útra tévedvén egykor széthulltatok. Nektek szóló minden kimondott szavamat az emlékkő lapjain bevéstem. Olvasván a benne mondottakat mindnyájan megértsétek. Avagy tévelyegtek-e még, trónomra tekintő türk népek fejedelmei? A kínai császártól írásmetsző mestereket kértem, hogy velük készíttessem el az emlékkövet. A kínai császár kérésemet meghallgatván nem utasította el azt s elküldőtte udvari mestereit. Fenséges emléket emeltetvén velük azt kívül-belül művészi módon képekkel ékesíttettem. Emlékkövet állítottam s szívből eredő szavaimat sorra rávésettem. Olvasván megértsétek, Tíz Nyíl fiai és alattvalói mindannyian. Rátekintvén mindenki tudja meg: Jól Tegin nevű unokaöccse készítette és írta meg ezt az írást. POMOGÁTS BÉLA A KOLOZSVÁRI KORUNK A TÖRTÉNELEMBEN — Balogh Edgár: Itt és most — A kolozsvári Korunk születésének ötvenedik évfordulóján rendkívüli módon élénkült meg a folyóirattal foglalkozó kutatás. A Kolozsvárt, majd a Budapesten rendezett emlékülés, az új Korunk és a szegedi Tiszatáj emlékszáma,Gaál Gábor leveleinek kötete, a Tordai Zádor és Tóth Sándor szerkesztésében megjelent szöveggyűjtemény (Szerkesztette Gaál Gábor), Szabolcsi Miklós, Tóth Sándor, Czine Mihály, Huszár Tibor és mások tanulmányai után az élénkülő kutatást mutatja Balogh Edgárnak a kolozsvári Dacia Könyvkiadó gondozásában megjelent munkája: az Itt és most. Tanulmány a régi Korunkról című kötet is, amely összefoglaló módon kívánja ismertetni a marxista folyóirat tizenöt esztendős első folyamának történetét. Balogh Edgár kötete évtizedes irodalomtörténeti munka eredményeit összegzi. Tulajdonképpen négy régebbi tanulmányt foglal magába: A Korunk fordulata 1929-ben (1964), A Korunk eszmei kiforrása 1930—1933-ban (1968), A népfronti Korunk (1970), végül A Korunk szintézise 1938—1940-ben (1972) című tanulmányokat, amelyek a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben voltak olvashatók. E négy tanulmány valójában végigkíséri a nagyhírű folyóirat egész történetét, eszmei és szerkesztési fejlődését, életrajzának szakaszait. Balogh Edgár maga is részese és alakítója volt e fejlődésnek, mint Gaál Gábor közeli munkatársa, a folyóirat törzsgárdájának tagja, akinek szerepe különösen a népfrontos időszakban volt számottevő. Érthető, hogy az irodalom- és sajtótörténész tudós igényességét az 72
