Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 3. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény (Ősi szavaink keleti üzenetei)

lik, hogy a jochtumákem összetett szó, azt a földet, hazát jelenti,ahol a régi dalok, énekek teremnek — előjönnek?! Wojkan = fehér (vajszínű), a hó-szín, vaj-szín mindenképpen ősi tapasztalat. Finnül vaj = voi, világos = valoisa, világosság = való és természetes, hogy a fehér = valkoi- nen, valkea. Például a tojásfehérje = munanvalkuainen —tojás = muna, ez az a bizo­nyos tik-mony!, manysiban a tojás jelentése mungi — s ami egyértelmű, az világos, pl. németben is fehéren-feketén stb. Következik a versben a chálykwet = nyírfácskák, chály = nyírfa, a ,,-kwe” (ragozva: -ke) megfelel a magyar „-ka”, „-ke” kicsinyítő — és kedvesítő! — képzőnek. A „t” pedig, akár a finnben, a többes szám jele: ramghangtég- hit = susognak, ramghi, ramghanti = susog, (remeg, rezeg), ujriszakwet = madárkák, ujrisz = madár (uj, ui = állat). Ismét sajátos érdekesség következik, a lujghantéghit jelentése: csicseregnek, lujghi, lujghanti = csicsereg, mindezek után nem meglepő, hogy a csaknem azonos lujightánti jelentése: rábeszél. (Addig „csicsereg”, „susmorog” neki, amíg rábeszéli, meggyőzi?) A további szavak: chotta = ahol, chottaly = valahova, challew = sirály, mowaláli = nevet, mányszi = manysi, majd a vers címéből ismert szó: érigh = ének (dal),érghi = énekel.Smegint izgalmas szóhoz értünk, voltaképpen amiért érdemesnek tartottuk ezt a dolgozatot közreadni. Ugyanis a sujti szó jelentése: hangzik, sujmi = felhangzik, de a manysi suj szó jelen­tése: zaj! A lényegében azonos mássalhangzók hordoznak azonos jelentéstartalmat mindkét nyelvben. (Aligha kell részletezni a hangutánzás és jelentéstartalom összefüg­gésének törvényszerűségét!) A sujtal = hangtalan, de mennyivel ismerősebb így: sujtal = zaj-tal-an. Itt érdemes tovább nyomozni, hiszen a szájból kiszóló, kisusogó, szél-szeletről, szó-ról is szó van. Járjuk kissé körül: a manysiban a sunt = nyílás, száj, tő, sup = száj. Finnben a száj = suu, de a suj a manysiban fenyőt, még talán inkább fenyvest is jelent. S gondoljuk meg, fenyvesbe érve, feltűnő susogást, finom zizegést hallunk szélcsendes időben is, illetve, amikor a kis levegőmozgás másfajta erdőben észrevétlen maradna. Lássunk még néhány, minden bizonnyal ide rokonítható szót: sow = szó — finnül: szana = szó, szanoa = szólni, mondani — s milyen furcsa (vagy mégsem?), a manysi sow másik jelentése: bőr, felszín. Akaratlanul is eszünkbe jut József Attila sora: „ . . . fecseg a felszín, hallgat a mély”. Akad itt azonban más is, ami a korábban említett „ráfázásunkat” enyhíti. A manysi suw jelentése: bot. Talán nem kockáztatunk sokat, ha feltételezzük, hogy a magyar sújt, suhint.suvaszt stb.—ezen belül más elágazás: suhanc, suttyó, azaz nem facsemete; suháng, hanem embercsemete, süvölvény, aki még hajlékony, fiatal, gyönge, szeleburdi, tehát sok tekintetben csene-vész, nőnek süldő stb., sóz ránk az összefüggés lehetősé­gének erejével. Bizony soványodik kételkedésünk. Az említett mássalhangzók megint azonos vagy közeli jelentéstartalmi összefüggésekre mutatnak. Szóba jöhetnek még a süvölt, süvít, sivít, suttyan, sutyorog, zúg, súg, suhan stb. jelentéstartalmak is. A versben a következő szó at = öt, tolighpas = ösvény (?),toligh = háló, pás = tá­volság, s tovább pásztázva az utat —finnül a paistaa jelentése: süt, például a napsütés = auringonpaiste a — manysi tolighpi = kitapos, eltűnik — a finn tola jelentése: nyom, ösvény, csapás, a szótárban a szó mellé azt írta a mindig pontos Papp István: régies, népi kifejezés. A charighlas szó is bizonytalanságban hagyott, bár a charighli = kial­szik, charighti = kiolt jelentésű, így a fordításban már nem bizonytalankodtam. Kö­vetkezik: lászlakw = lassan, lassacskán, mirum = népem (orosz szó, manysi ragozással, a magyar egyes szám első személy — enyé-M — „m” azonos manysi rangjával; megjegy­zem, érdemes lenne kutatni, fürkészni, miért kellett Sesztalovnak az orosz szót hasz­nálnia az anyanyelvén írt versében? Talán, mert a manysik sosem fejlődtek néppé? A magyarban a nép, nemzet, nem — nemes — és a név —finnül: nimi — mikor végle­gesültek? S bár nem ide tartozik közvetlenül, de közvetve az egész gondolatkörbe: 85

Next

/
Thumbnails
Contents