Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 2. szám - SZEMLE - Goór Imre: Mi maradhat meg?

Ml MARADHAT MEG? A futó időbe nyomokat ír az ember szellemmel, fizikai léttel, szerszámokkal okosan és oktalanul; de mindenképpen változván, és változtatván a természet anyaölén tenyésző anyagokat; vizet, követ, tüzet és csillagot. Szabad hazája van hát a művésznek s szabad abban önnönmaga is; a haza bármely darabjához nyúl, nem érint idegen matériát, s — mivel kötetlen kézzel és nyílt elmével választ — ecset­tel, tollal e kettőről ír különös történelmet. Bagi Béla művészete megmarad azok között az államhatárok között, amelyeket népe számára a vál­tozó idő kijelöl. De nem lép túl témáiban azokon a korlátokon sem, amelyeken átszökik a ma törté­nelme. Miért tud mégis új dolgokat mondani nekünk népi építészeti formákról, paraszti-, polgári szecessziós házakról, utcákról, magas falakról, hatalmas kapukról? Mert tudja, mi van bennük és mö­göttük hazai szellemben s anyagban egyaránt. Ez a tudás hántja le a tiszta formákról a sallangot; ez serkenti szeszélyes, vagy nagyívű futásra olyannyira vonalait; ez fogja vissza feszültségteremtő lírai, vagy fanyar színeit; s ez alakítja annyira áttekinthető, értelmes szerkezeteit. Minden művészet annyit ér, amennyi belőle megmaradhat. Mi maradhat meg a Bagi Béla művésze­téből? Részben az, amit a magyar népi építészetről festményei által oly kifejezően elmond; részben pedig az az értelmi-érzelmi piktori erő, amellyel közeli történelmünk szeretetére, nemzeti kultúránk alaposabb megismerésére bíztat mindannyiunkat. GOÓR IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents