Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Katona Imre: A nevetés szociológiája (Modern városi vicceink egy csoportjának társadalomstatisztikai elemzése)
A nemzeti önarckép részben a magyar személyiségek, részben pedig az ország és a nép jellemzéséből rajzolódik ki, az utóbbiak száma 145. Önmagunkat rendszerint másokkal összehasonlítva jellemezzük, az így kapott kép korántsem olyan kedvező és megszépített, mint egyéb elbeszélő műfajokban (pl. a mondákban). Az összesített jellemvonások általában végletesek és ellentétpárokba írhatók: a viccekben szereplő magyarok túlzottan is engedékenyek: 32 ellenzékieskedők: 18 hártányos helyzetűek: 27 előnyben vannak: 24 félénkek: 5 barátságosak: 2 stb. Úgy tűnik, a 60-as évek derekától ezek a nemzeti önjellemzések egyre inkább ritkulnak. Általánosságban véve egyáltalán nem nacionalisták. VALLÁSI MOTÍVUMOK KÖZÉLETI VICCEINKBEN Közéleti vicceink részben bíráló szándékkal (pl. a szó és a tett szembesítésekor), részben a változással szemben egy régiesebb álláspont megfogalmazásakor, részben pedig a csattanó kedvéért a földi színhelyet (pokolra vagy mennyországra) változtatva használnak fel vallási motívumokat, mégpedig eléggé gyarkan: összesen 195 esetben. Idő haladtával sem nagyon csökkent a számuk. Vicceink szerint szó sincs valamiféle buzgó vallásosságról vagy felekezetieskedésről, inkább felekezeten kívüliségről beszélhetünk. A gyakoriság szerint sorrendbe rakott motívumok azonban valamit mégis elárulnak: a vallási motívumok gyakorisági sorrendje: Isten (Úr, Jézus Jehova, Allah stb.): 33 római pápa: 33 Szent Péter (mint kapus): 22 egyház és vallás: 18 mennyország: 17 rabbik 17 pokol 15 (kát. és prot.) papok: 9 angyalok: 7 ördögök: 7 Feltűnő a pápa kiemelkedően jelentős szerepe, ő azonban nemcsak egyházfőként, hanem államfőként is szerepel: pl. fogadja az űrhajósokat vagy épp Golda Meirt, és amikor ez utóbbi kezet csókol neki, a pápa halkan odaszól ügyvivőjének: a coelibátus marad! A menny-pokol (17:15), angyalok-ördögök(7:7)egyenlő számban való szerepeltetése a viccek többször is említett polarizált jellegéből és kettősségéből adódik. Mindenesetre ezeknek a „másvilági” intézményeknek minden félelmessége ki van már lúgozva. Vicceinkben szentek, apácák vagy más, a katolikus vallásra közelebb utaló motívumok alig vannak, de külön a protestánsok sem szerepelnek, ellenben egy-egy vallást ugyanúgy papjaik képviselnek, mint egyes kiemelkedő személyiségek is a saját népüket. E tekintetben viszont jellemző, hogy a zsidó rabbik száma majdnem kétszer több, mint a katolikus és a protestáns papoké összesen. Imádságról mindössze 5 ízben esik szó, így a szorosabb értelemben vett vallási élet maga voltaképpen nincs is képviselve. Ez a viszonylagos eszmei tisztázottság annál 53
