Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 3. szám - Olzsasz Szülejmenov: Ázsia (Az i ja) - Buda Ferenc fordítása
Rokonok, de nem genetikailag. Ugyanúgy rokonok, akár a mai üzbég, dungan, maláj, cserkesz, urdu, iráni, őszét és arab. Az ilyet kulturális rokonságnak nevezhetjük. Ezek egy kulturális föderáció nyelvei, amelynek föltétele az egy vallás. De meg kell különböztetnünk a nyelvek legősibb kulturális rokonságának fogalmát a későitől. Az utóbbi esetben, ha a már meggazdagodott, minden szinten telített nyelvek lépnek kapcsolatba egymással, csupán a kultikus szavakat kölcsönzik (Isten osztálya) valamint a kultúra egyes kifejezéseit, míg a kulturális rokonság legősibb szakaszában — amidőn a kölcsönző nyelvek még csak alakulóban vannak — a nyelvek kiterjedtebb diffúziója várható. A következő osztályok szókészlete kölcsönződik: Ember, Természet, Kultúra (számnevek stb.). A török nyelvek — nézetem szerint — a sumérral és a mongollal a legősibb kulturális rokonság állapotában voltak, az arabbal pedig késői kulturális rokonságban. Emellett a késői kulturális hatás nem szorította ki végleg a legősibbnek az eredményeit, akármint rá is rakódott, elfödve, passzivitásba szorítva azt, de — ismételjük — meg nem semmisítve. A nyelvnek ez a bámulatos sajátsága nyilatkozott meg a kazah „Alla-Tengri” kifejezésben, amellyel az utolsó török nomádok illetik az Egyetlen Oszthatatlan istent (az isten neve nem másul meg; a vallási terminusok bármely szókészlet szavainak legszívósabb osztályába tartoznak). Számot vetvén ezekkel a tényezőkkel, elérkeztünk a sumér szavaknak a türkökkel való nem véletlen megegyezéseit bemutató táblázat összeállításához. Meg kell jegyeznem, hogy az a veszteség, amely sumér jegyzeteim irattárát érte, annyira jelentős volt, hogy le kellett mondanom egy teljes sumér-türk szótár megszerkesztésének romantikus gondolatáról. Az elveszett anyag pótlására szánt munka még esztendőkre bezárt volna engem a moszkvai és leningrádi könyvtárakba. S be kell vallanom: mindeme tű-keresésekre immár eléggé ráuntam. Természetem szerint én fürkésző vagyok. Számomra az a fontos, hogy az útvonal-térképen a lehetséges lelőhely pontját megjelöltem. S a kőolajnyomokat tartalmazó vizespalackot elemzés végett laboratóriumba adjam. A készlet földerítése és földolgozása viszont nem az én dolgom. S úgy tűnik, a lelőhely megtaláltatott. Hogy a szóegyezések hatását fölerősítsem, a sumér anyagot szándékosan arra szókészletre korlátoztam, amelyet I. M. Gyakonov, Elő-Ázsia kihalt nyelveinek vezető szovjet szaktudósa idéz cikkében. Az a következtetés késztetett rá, hogy így tegyek, amellyel ”A sumér nyelv” c. cikk végződik: ’’Ismereteink jelenlegi állapotában sem aj nyelvtani formánsok anyaga, sem az alapszókincs oly szavainak anyaga, mint a számnevek, rokonsági terminusok, testrészek elnevezései stb. nem derítenek föl megegyezéseket más nyelvek analóg anyagával. Lehetséges, ez azzal van kapcsolatban, hogy a sumér nyelv eredeti hangrendszere erősen lepusztult és megfogyatkozott a magánhangzók asszimilációjának és a véghangok elvesztésének következtében. Ezért ma a sumér nyelvet elszigeteltnek, bármely más nyelvvel való rokonságát megállapíthatatlannak kell tekintenünk. Még jelenlegi tudásunk állapota s az I. M. Gyakonov cikkében föllelhető szóanyag is lehetővé teszi, hogy a sumérnak a ma élő török nyelvekkel való kulturális rokonságát megállapítsuk. I. M. Gyakonov valamivel több, mint száz szót használ föl példák gyanánt. Én 60-at választottam ki, jóllehet kiválaszthattam volna 50-et vagy 80-at is. Miért maradtam meg ennél a számnál! Sumérban ez a magasabb számítások mértéke. A váltószámokat így számlálták: 60,60x60, 60x60x60 stb. Innét származik a hatvanas számítás hagyománya: egy perc — 60 másodperc, egy óra — hatvan perc, a kör 360 fok stb. Megtartjuk ezt a szimbolikát — hátha szerecnsét hoz. Hadd találjanak mások az első kikeresett 60 szó után 60-szor és 360-szor többet, ha majd a teljesebb szótárt kutatják. Ám meggyőződésem: ahhoz, hogy a tenger ízét megismerjük, nem föltétlenül szükséges kikortyolni a Csendes Óceánt, elegendő az a néhány sós permet, amit egy szélroham az arcunkba sodor. 60 szó (A türk szavakkal egybevetett sumér szavak rövid táblázata) Megjegyzések. 1. Ezen összehasonlításhoz alapvetően az Isten és az Ember osztálya tartozik. Az osztályok között nem mindig sikerül éles határt vonni. Hova sorolhatnánk például a nemek, a föld, a hegy, a nap elnevezéseit! Az ősi ember istenítette az ember származásának titkát, s megkísérelvén megérteni azt, imádta a termőföldet is, a tüzet is, a nőt — az anyát is: az embereket és jelenségeket isten ivadékainak tekintette. 2. A sumér szavak nem ábécé-sorrendben, hanem szócsaládok szerint vannak csoportosítva. 3. Az ősalakok csillaggal vannak megjelölve. Egy csillag jelöli a sumér rovatban a Gyakonov javasolta ősalakot, kettő az enyémet. 4. A türk rovatban zárójelbe vannak téve az élő türk nyelvjárásokban följegyzett alakváltozatok, 45
