Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - VALÓ VILÁG - A diplomások műveltsége (Hozzászólások és Hideg Antal, Lázár István és S. Kiss Ildikó vitacikkei)
ot is. Kinevetett és azt mondta, hogyha férjhez mentem, akkor a családommal kell törődni és nem efféle utazgatással. Sajnos, a férjem is ezen a véleményen van. Most robotoljak, most ne érdekeljen semmi, amikor felfedeztem a művészetben a szépséget? Mindezt csak azért mondtam el, mert olvastam Varga Mihály írását, mely mégjobban felkeltette bennem a tudni- vá^yást. És ha zavartam volna Önöket, akkor kérem, bocsássanak meg érte, de ,,ki kellett öntenem a szívemet”. Tisztelettel: ILONKA Tisztelt Szerkesztőség! A Forrás áprilisi számában megjelent Varga Mihály cikk az általános műveltségről ,.vegyes” érzelmeket váltott ki bennem. Döbbenetes! — Nem is annyira a „szegénységi bizonyítvány”, mint inkább a Szerkesztőség állásfoglalása. Bízom azonban, hogy Varga Mihály műveltség-eszményét pusztán azért kérdőjelezték meg, hogy minket, olvasókat hozzászólásra késztessenek. Bevallom, sikerült! E kérdés mellett nem lehet elmenni. Hozzászólásomban a mottóul választott Marx György idézetet szeretném alapul venni. Kétségtelen, hogy a műveltség-eszményt lehet sznob mellékízzel is értelmezni. Az ilyen célú önképzésnek valóban nincs ma már jelentősége. Ilyennel az elmúlt századok felső tízezrei és a közéjük felemelkedni igyekvő kispolgárok erőlködtek, mindenfajta nemesebb cél nélkül. A modern ember legfőbb jellemzője azonban az, hogy van megbízható világképe. így ha évszázadok múltán felébredne a képzelt álomból, nem hiszem, hogy komolyabb csalódás érné. Egy megbízható világkép azonban csak a valóság sokoldalú ismerete révén állhat össze. A másik gondolat, amit ki szeretnék emelni, a cikkben említett Paul Langevin idézet. Az egymás iránti felelősség ha valakit érint, az legfőképpen az értelmiség. Ugyanis jelen pillanatban még az összlakosság kevesebb hányadát képviselik. Vegyünk például egy községet, ahol ez az arány legszélsőségesebb. Ki máson múlik az egyszerű emberek helyes világképének kialakítása, mint a közöttük élő néhány tanáron, orvoson vagy mérnökön? — Természetesen ma már a rádió és a televízió enyhít ezen a problémán. Ennek ellenére állítom, hogy az egyszerű embereknek segíteni kell abban, hogy ezt a lehetőséget célszerűen használják fel az önművelésre. Egy televíziós műsor után felmerült (pl. világnézeti) problémára azonban csak az tud megnyugtató választ adni, akinek biztos világképe van. Márpedig a XX. században amikor már a szaktudományokban is egyre nagyobb nehézséget okoz a kimeríthetetlenség, vigyáznunk kell arra, hogy legalább rend legyen a fejünkben . . . Tisztelettel: NÉMETH ZOLTÁN És mi van az Andromédán innen? Varga Mihály két dolgot tart az általános műveltségről, és kérdőívében egy harmadik értelmezés szerint vizsgálja. Egyrészt olyan hegységnek képzeli, amelyben nincsenek hegyek: ,,A kérdést leegyszerűsítve legjobb lesz, ha a nem szakemberek számára lemondunk a korszerű szakműveltséggel való rendelkezés igényéről, s megelégszünk a valamennyi területre egyaránt érvényes általános műveltséggel” (és ez alapján megkérdezi az orvost, a tanárt, a mérnököt, a könyvtárost, akik szerinte nem szakemberek?), másrészt megad egy definíciót, amelynél a klasszikus görög ideál is korszerűbbnek tűnik: ,,az általános műveltség feltételez bizonyos nyelvi-anyanyelvi ismeretet, képességet a matematikai egzakt gondolkodásra, szintetikus természet49
