Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 9. szám - KÖZÖS MEDERBEN - Pusztay János: Jegyzetek a balti-finnekről és népköltészetükről (Vepsze dalok, Lív dalok, Vót dal, Vót farsangi dal, In kéri dal (Pusztay János műfordításai)
LIV DALOK Kicsike voltam, azt sem láttam, amikor jó anyám meghalt. Nyájjal jártomban ráakadtam, hol nyugszik én édesanyám, fehérlő homokhalom alatt, zsenge pázsit alatt. VÖT DAL Léri, léri megnősült Ványa, ne feledd el anyádat, anyácskád ínséget látott, fakérget falt, követ kóstolt, fürdőpad alól avart szedett. Nincsen pázsitos domb egy sem, mely jaját ne hallotta volna, nincsen olyan forrás egy sem, mely szomját ne oltotta volna. Szaladnak az egerek, zörögnek a szekerek, gyermekemnek álmot hozzatok. Egyiknek egy rakásnyit, másiknak két maréknyit, harmadiknak hatmaroknyit. VÓT FARSANGI DAL Farsangkor a szánt vizsgálja, farsangkor a hegyet nézi, siklani síkos-e, csúszkálni csúszós-e, én, madárka, el ne essek, én, aranydísz, el ne vesszek, kezem, lábam ki ne marjuljon, apám, anyám ne szomorkodjon. INKERI DAL Itt van már a szombat, teljes az örömöm, vasárnap lesz holnap, kedvesem újra jön. Legyen kígyó két kezében, kinyújtom felé karom, karom, jäsküd jälved jundundu, kinyújtom felé karom. Medve nyomja bár nyaka szirtjét. vállára vetem fejem, fejem, jäsküd jälved jundundu, vállára vetem fejem. Farkas vére fesse bár az ajkát, csókolom csókkal mégis, jäsküd jälved jundundu, csókolom csókkal mégis. (PUSZTAY JÁNOS műfordításai) 64
