Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 5-6. szám - Gion Nándor: Koplaló (Regényrészlet)

ca is köztük volt. Az asszonyok a görögdinnyéket kopogtatták, jókedvűen fecsegtek, Anica minduntalan felnevetett és ilyenkor magasra kapta a fejét. Rézi a háta mögött állt meg, Anica nem vette észre, előreszegezett állal nevetett és fatalpú papucsával vidáman kopogtatta a bolt padlóját.

Rézi hirtelen megragadta Anica haját, hátra rántotta, megperdítette Anicát és ököllel az arcába vágott. Rézi gyerekkorában sokat verekedett, a kopaszra nyírt Zöld utcai fiúktól tanult verekedni, azok tanították arra, hogy mindjárt ököllel üssön orrba, mert az a legfájdalmasabb. Rézi még kétszer Anica arcába vágott, Anica orrából vér bugy- gyant, valaki az asszonyok közül idegesen elnevette magát. Rézi akkor felkapta a diny- nyelékelő kést. Az asszonyok sikoltozva rohantak ki a boltból, Anica tágranyílt szemekkel hátrált, ráesett a dinnyerakásra, a hatalmas görögdinnyék szétgurultak és kifordították piros belüket.

— Nem, nem, nem — suttogta Anica halálra rémülten.

Mindzsa mama hátulról átölelte Rézit, leszorította a kezét és rákiáltott Anicára.

— Kifelé!

Anica bukdácsolva rohant ki a boltból, Rézi próbált kiszabadulni Mindzsa mama vastag karjaiból, de a kövér zsidóasszony erősen tartotta.

— Megölöm — mondta Rézi. — Megölöm azt a cafkát.

— Nyughass — lihegte Mindzsa mama a fülébe. — Megőrültél?

— Engedjen el — mondta Rézi. — Úgyis megölöm azt a kis cafkát.

— Hagyd békében — csillapította Mindzsa mama. — Legalább a gyerek miatt.

— Milyen gyerek miatt?

— Másállapotos — mondta Mindzsa mama. — Láttam a szeméről.

Rézi egész testében remegni kezdett, egyszerre nagyon gyönge lett.

— Szentséges isten — mondta. — A torkát fogom elvágni.

— Nem biztos, hogy Istvántól — mondta Mindzsa mama. — Fiatal férje van.

— Meg kell ölnöm — mondta Rézi rekedt hangon. — A torkát fogom elvágni.

— Ne csinálj magadnak bajt — duruzsolt a fülébe Mindzsa mama. — Férjed van, két gyereked, gondolj rájuk.

— Elveszi az uramat az a cafka.

— Nem veszi el. Éppen eléggé ráijesztettél — mondta Mindzsa mama. Erősen szorította Rézit, átölelve tartotta, amíg az valamennyire megnyugodott.

— Most már elengedhet — mondta később Rézi. — Visszaadom a kést. És kifizetem a széthasadt görögdinnyéket.

— Nem fizetsz semmit — mondta Mindzsa mama. — Válassz ki egy szép dinnyét és vidd haza a gyerekeknek. Azt a kis cafkát meg hagyd a fenébe.

Rézi egy szép nagy görögdinnyével tért haza, Gallai Istvánt otthon találta, a gangon ült és egy deszkadarabon dohányt vágott. Rézi vízbe tette a görögdinnyét, aztán ő is leült a férje mellé.

— Megvertem azt a kis cafkát — mondta.

Gallai István felkapta a fejét és rámeredt Rézire.

— Miféle kis cafkát?

— Anicát.

Gallai István nem szólt semmit, lehorgasztotta a fejét és folytatta a dohányvágást.

— Le akartam szúrni — mondta Rézi.

Gallai István lassan, vigyázva, nagyon vékony szálakat vágott a dohánylevelekből, fél szemét lehunyva, mintha puskával célozna.

— Agyonszúrtam volna, ha Mindzsa mama nem fogja le a kezem.

— Te megőrültél.

10