Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 3. szám - MŰHELY - Szekér Endre: A modern líra nyelvéről

kórust ír. A Dob és tánc című versének ,,dob-üteme" visszhangzik egészen az utolsó sorig. Kosztolányi színes tintákról álmodott. Juhász Gyula „magyar ecsettel" festette a magyar tájat. Kemény Simon aDuna-parti februári dél színeit örökítette meg. S képes a költői nyelv a látszólag lehetetlenre: elvont dologgal szemlélteti a konkrétat. „Tün- döklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka", írja József Attila.

Természetesen a modern líra elképzelhetetlen az avantgarde nélkül. A múlt század költői stílusában ma verset írni szinte lehetetlen (talán Simon István őrizte meg legjobban költői nyelvében ezt a régebbi népies hangot). Az expresszionizmus szóközpontúsága még ma is élő. Kassák korábbi versei jó példák erre. A dadaizmus merész logikaellenessége él Tzara verseiben. A futurizmus sodró lendülete a stílust is átformálja például Majakovszkij közismert lépcsőzetes verssoraiban. S a tudatalattit, a lélek mélyrétegeit feltáró szürrealizmus hatása talán a legszélesebb: József Attilától Juhász Ferencig. De ki tudná elkülöníteni a különféle stílushatásokat egy-egy költő nyelvében? Hisz József Attila nyelvében ott élnek a legősibb regősének ritmusa mellett a Medáliák merész asszociációi.

A költő sohasem él és alkot „önmagában". Mindig körülveszi magát az anyanyelv ezernyi korábbi emlékével. S amikor verset ír, ők is" fogják ceruzáját", mesterek sugallnak egy sort, emlékek szivárognak be egy költői képbe. Weöres tudatosan próbálgatja Arany János más — és másféle költői hangját (Hódolat Arany Jánosnak). Benjámin László a Vérző zászlók alatt című versét írva — Aragon sorai zengtek benne. Radnóti Párizs-versére tudatosan felelt Rónay György. József Attila rend-élménye rímel Radnóti hasonló motívumaival. Babits nevezte a „Lichthofot" a világosság udvarának. Ez ma már tovább él például Rónay egyik versében. Ratkó József Déva című versébe tudatosan építi bele a Kölcsey-mondat-kövét: „Vár állott — most kőhalom."

A modern költői nyelv mindent magába olvasztott. Radnóti költészetében modern stílusban keltek új életre a vergiliusi eclogák. De a pásztoridill eltűnt: „Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők . . ." Az Apollinaire által újra felfedezett képvers Radnóti lírájában tovább él. S napjainkban is hódít (Nagy László: Kereszt az első szerelemre). Arany János fáradt, lemondó hangú Őszikéi még az avantgarde minden rezdülésére áthangolódó Kassákot is leegyszerűsödött formában szólaltatják meg az „Üljük körül az asztalt" néhány versében. De természetesen ez nem jelenti az Arany János-i vers utánzását. Egry József festői világa talán hatott korábban Takáts Gyula költészetére.

Közismert, hogy Ady kései versein érződik a Biblia nyelve. A Mai próféta átka című verse elé Ezékieltől idézett. Babits Jónás könyvének témája befolyásolta a stílust is: „És én ne szánjam Ninivét, amely / évszázad folytán épült vala fel?" És Radnóti Nyolcadik eclogájának párbeszédében, a próféta szavaiban a nyelv természetesen emelkedettebbé és archaikussá válik: „Hogy melyik-é? Náhum vagyok, Elkós városa szült és / zengtem a szót asszír Ninivé buja városa ellen, / zengtem az isteni szót, a harag teli zsákja valék én." A fiatalabbak közül Szepesi Attila költői stílusában érződik erőteljes archaizálás (pl. Régi táncdalok).

Napjaink magyar lírájának stílusát — azt hisszük — legerőteljesebben a József Atti- la-i, a bartóki példa befolyásolta: csak tiszta forrásból merítsenek. Sokan idézik újra és újra a mestert, József Attilát. „Szép s veszedelmes igazságát / tudni kell egyre szerelmesebben, / tövéből sír a csillagokig / árván a megcsalt szerelem s szellem", írja Nagy László. Népiség és modernség szintézisét hozta létre, mint Garcia Lorca. Csoóri Sándor is innen indult. Cantata profana-ja tudatosan utal a bartóki példára. Buda Ferenc számos versének népi hangvételét könnyű észrevennünk (pl. Füvet csillagot virágzik). Vagy Tamás Menyhért Kallós Zoltánnak ajánlott szép versét, a Tegnap-szépen, holnapszebben címűt a népballada sorai melegítik át. Kiss Benedek „bodzafaillatos szeleket"

64