Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Varga Domokos: Telkek és stégek
VARGA DOMONKOS VALÓ VILÁG TELKEK ÉS STÉGEK Hány üdülőtelek lehet a Duna mentén, mondjuk Esztergomtól Tassig? Beleértve természetesen a folyam kisebb és nagyobb ágait, s az általuk körülfogott szigeteket is. És beleértve természetesen a parttól távolabb eső telkek ezreit és minden olyan parcellát, ahonnan az ott üdülők legalább hébe-hóba lejárnak a Dunára. De amikor nem járnak le, akkor is gyönyörködnek benne, például a Duna-kanyar hegyoldali házacskáiból letekintve. Hisz ez is üdülés a szemnek és a szívnek. Hány telek lehet?. . . Nem hiszem, hogy bárki meg tudná számlálni. Több okból is bajos ez. Egyrészt azért, mert ami egyik nap még szántóföld, rét, legelő, szőlő, gyümölcsöskert, erdő, az a másik nap már: üdülőtelek. Ami ma még egy telek, az holnap már — osztódás útján megszaporodván — kettő vagy négy vagy tizenhárom. És mi számít üdülőteleknek? Az, ahová csak időszakosan járnak ki a pestiek, váciak, esztergomiak stb? De hiszen a télen-nyáron kint lakók sem fogynak ki szezonban a fizető és a nem fizető városi vendégekből, és gyakran ők maguk is azért laknak itt — vállalva a munkahelyükre való naponkénti bejárás fáradalmait—, hogy több jó levegőben, nyugalomban, Duna-vízben, a táj több szépségében legyen részük, mint a városi bérházakba beszorult emberiségnek. Az ő házuk nem üdülőház? Az ő telkük nem üdülőtelek? A jogszabályok szerint nem. Ne is legyen. De egy szociográfiai számbavételnél lehetetlen volna szó nélkül hagyni őket. Bár egyelőre a jogszabályok szerinti számbavétel körül is lehetnek bonyodalmak. Kiszállok például a gyalogkompul szolgáló evezőscsónakból Kerekzátonyon, Ráckeve alatt, s mindjárt szemembe ötlik az ölnyi rúdra szögezett tábla: Felhívjuk a Kerekzátonyi Telek- tulajdonosokat, hogy 1973. ápr. 30-ig ingatlanuk adatait és pontos lakcímét a telkén elhelyezett névtáblán tüntesse fel a pontos adat felmérése érdekében Nagyközségi Tanács VB. Ráckeve Ilyenkor eltűnődik az ember. Miért nem a telkükön és miért nem tüntessék fel? És mire kíváncsi valójában ez a nagyközségi tanács? Az ingatlanok pontos lakcímére, vagy a tulajdonosokéra? Az előbbire aligha, mert ha úgy vesszük is — micsoda költői kép! —, hogy az itteni telkecskék mintegy állandó lakóként tartózkodnak a szigeten, közelebbi lakcímük akkor sincs, mint Ráckeve, Kerekzátony. Ennek a szigeti dzsungelnek a boldog birtokosai még sem az utca-, sem a számtáblát nem ismerik, s annál kevésbé, mert itt nincsenek utcák. A telkeket szemmel láthatólag úgy méricskélték ki, hogy az utcai közlekedésre nem hagytak helyet. A teleksorok között legfeljebb gyalogszerrel lehet eljárni, de oly szűk sikátorokon, hogy szinte súrolja az ember a vállával kétoldalt a kerítést. A kikötő melletti partszakaszon van csak mód igazán szabad és kényelmes járás-kelésre, odébb és beljebb ez véget ér. Telek telek hátán, s ahol már megépült a kerítés, oda legfeljebb háton vagy kézben vihető, esetleg tragacson 35
