Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 3. szám - Bertolt Brecht: Versek (Az ingadozóhoz, A Művészeti Bizottság meghatározhatatlan hibái, Emigrációs szonett, Hogy megtértem hazámba, Még mindig a megszokás), Garai Gábor műfordításai
BERTOLT BRECHT AZ INGADOZÓHOZ Azt mondod: Csehül áll a mi dolgunk. Dagad a sötétség. Erőink elapadnak. Most, hogy küszködtünk annyi éven át Rosszabbul áll a szénánk, mint eleinte. Az ellenség azonban erősebb, mint valaha. Hatalma szemlátomást megnőtt. Úgy látszik szinte legyőzhetetlen már. Mi pedig hibáztunk, hiába is tagadnánk. Egyre kevesebben leszünk. Jelszavaink összekuszálódtak. Némely szavunkat Az ellenség a felismerhetetlenségig kicsavarta. Mi vált hamissá abból, amit egykor mondtunk? Egy része csak, vagy az egész? Kikre számíthatunk még? Minket Kik megmaradtunk, kivetettek Az eleven folyamból? És úgy maradunk fenn Hogy senkit meg nem értünk és Minket sem ért meg senki? Ügyünk mi jót remélhet? [gy kérdezel te. Választ Csak önmagadtól várhatsz. A MŰVÉSZETI BIZOTTSÁG MEGHATÁROZHATATLAN HIBÁI Vendégként a Művész-Akadémia egyik ülésén A Művészeti Bizottság legfőbb tisztviselői Hódolva a szép szokásnak, egy s más hibát a maguk Rovására írtak, elmormolva, hogy Vétettek hibákat ők is. De milyen Hibákat? — e kérdésre felelve, persze, Sehogysem emlékeztek határozott hibákra. Mindaz
