Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 3. szám - II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján - Vorák József: Bujdosó énekek, Rákóczi-siratók Halasról

A nép közt pedig sokszor már eseményektől, személyektől teljesen elvonatkoztatottan éltek tovább, vagy születtek az újabb sirámok, bujdosó énekek.

A halasi Öregszőlőkben lakó Szabó Károlyné 1965-ben ajándékozta a Thorma János Múzeumnak Juhász László asztaloslegény kéziratos könyvecskéjét.8 Abba Juhász László 1820-tól 1857-ig sok mindent beleírt. A könyvecske 141—142. — visszafelől a 3—4. oldalain (mert a nótákat, versezeteket eleinte hátulról kezdve jegyezték be), az 1820— 1823-as bejegyzések között találhatjuk annak a bujdosó éneknek fölklorizált változatát, melynek hosszabb, eredetibb lejegyzését Thaly Kálmán ajankovich Miklós Magyar Világi énekek című kéziratgyú'jteményből átvéve közölte.9 Juhász László énekeskönyvében:

Bujdosik bujdosik lám a szegénylegény Országrul országra, városrul városra,

Hogy az ő életét fordítaná jóra,

Bujdosása után lenne nyugodalma.

Elindula szegény, az utat nem tudja,

Eszébe jut néki seregeknek ura. így szóla magában keservesen sírva,

Gyakran két orcáján könnyei lehulnak.

így szóla magában: Istenem, Istenem,

Én édes Istenem!

Mert csak te egyedül vagy az én Istenem Ez idegen földön kalahuz vezérem.

Sirass anyám sirass, mig előtted járok,

Azután ne sirass, ha útnak indulok.

Mert nem tudom, hogy hol lészen én halásom,

Erdőn-é, vagy mezőn, vagy tábor közepén,

Vagy pediglen lészen a nagy pusztaságban.

Ha én itt meghalok ki temet el engem(et)?

Meghidegült testem ki teszi a földbe?

Eltemetnek engem az erdei vadak,

El is énekelnek a sirály madarak.

Az ének más kéziratosokban fentmaradt négy változata közül három nem szegény- legényt, hanem bújdosó diákot említ. Thaly kuruc korinak vélte, valószínűleg későbbi, csupán hangvételével illeszthető a kuruc költészetbe. Úgy azonosítható a kuruc dalokkal, ahogy a későbbi bújdosó szegénylegények sorsa egy volt a hazátlanná vált kuruco- kéval.

A Thorma János Múzeum tulajdonában levő Nyári Bálint énekeskönyv10 bejegyzéseit, a kéziratos címoldala szerint 1823-ban kezdték el. A több száz éneket, verset összegyűjtő Nyári Bálint, a későbbi halasi Nyári könyvkereskedő dinasztia valamelyik őse, értelmiségi lehetett. Dalainak egy részét talán még debreceni diák korában gyűjtötte. Eltekintve a kéziratos kötet népi, félnépi, vagy éppen rokokó szerelmi dalaitól, egyházi énekeitől, a többi lejegyzett dal Ausztria-ellenes, erősen antifeudális, hazafias líra. A nemzeti romanticizmus, a nemzeti öntudatraébredés jelentkezésének tekinthetjük őket. A múlt szabadságküzdelmeinek nagyjait idézik, legerősebben Rákóczi alakját. A reformkor küszöbén e félnépies, illegális költészet szabadságcsillagává Rákóczi személye vált. Megtalálhatók a Nyári Bálint énekeskönyvben a Haj Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi... és a Jaj régi szép magyar nép ... énekek. Utóbbi éneket Stoll Béla kéziratosokról készült bibliográfiája az 1750-es évektől az 1840-es évekig huszonhat éne12