Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 3. szám - II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján - Iványosi Szabó Tibor: Kurucok és cívisek (Tanulmány)

ezt újabb és újabb nézeteltérések követték. A harcok elhúzódása miatt csökkent a város teherbíró képessége. A katonai szolgáltatások pedig tovább nőttek. A fejedelem rácok elleni hadjárata csak a sajnálatos ellentéteket és az esztelen vérengzést fokozta. A következő években a kuruc hadsereg az ország távoli részeiben volt lekötve. Az ellenséges fenyegetéssel szemben a hadvezetés a kétes értékű kitelepítést kényszerítette a városra. Ennek késlekedve történő végrehajtása miatt kis híján a fejedelem bosszúját vonta magára a lakosság. Végül a háromszori kiürítéssel sem kerülhette el Kecskemét sorsát. 1707-ben megtörtént a rácok kegyetlen bosszúja.

A harcok elhúzódása során a kurucok és a cívisek érdeke egyre távolabb került egymástól. A súlyos összekülönbözések éppen ezért egyre gyakoriabbakká váltak

a mind fegyelmezetlenebb, mind követe- lődzőbb kuruc tisztekkel és katonákkal.

Az 1704. február 22-én elhatározott katonai felmérés nagyon előrelátó döntésnek bizonyult. Lehetővé tette, hogy egyetlen esettől eltekintve eredményesen védhesse magát a város.

1710. január végén szerencsétlenül lezajlott romhányi csata a kuruc szabadság- harc utolsó jelentős katonai eseménye volt. Az év folyamán a kuruc sereg korábbi létszámának tized részét sem érte el. Ugyanakkor 1710. december 24-én báró Ebergényi László császári altábornagy 102 katonát fegyverez le Kecskeméten. A cívisek részérdekeiket következetesen és eredményesen védték. Történelmünk tragikus alakulásának egyik mozgatója általában az volt, hogy a legjelentősebb társadalmi osztályok és rétegek érdekeit még viszonylag rövid időszakra sem tudták egyeztetni.

8