Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 12. szám - DOKUMENTUM - Gál István: Jegyzet Kerényi Károlyról - Kerényi Károly: Bartók Béla Cantata Profana-ja
DOKUMENTUM JEGYZET KERÉNYI KÁROLYRÓL Kerényi Károlynak ez a tanulmánya Magyarországon csak muzsikusok és zenetörténészek előtt ismeretes. Magyar nyelven a világhírű szerző kecskeméti kapcsolatai miatt itt jelenik meg először. Eredeti német szövege a „Schweizerische Musikzeitung” hasábjain jelent meg 1946-ban „Über Béla Bartóks Cantata Profana” címmel, franciául pedig az antwerpen-amsterdami „De Faun” című folyóirat vezető helyén. Kerényi professzor Thomas Mannák, a nagy német írónak is megküldte, aki köszönő levelében kijelentette, hogy rendkívül érdekli a Cantata Profana. (Leveleik: Thomas Mann — Kari Kerényi: Gespräch in Briefen. Zürich, 1960. 160—162. 1.) Kerényi Károly (1897—1973) 1934—35-ben több tanulmányát közölte a Kecskeméten megjelenő Válaszban. Ezek közül legnevezetesebb a Németh Lászlóval való levélváltása. Kerényi a magyar ókortudomány és vallástörténet legnagyobb alakjai közé tartozik, világviszonylatban is a klasszika-filológia és a humanizmus-kutatás úttörő nagy egyénisége. 1938-ig a pécsi és szegedi egyetem professzora, de úgy, hogy közben már számos nemzetközi konferencián a magyar tudomány képviselője. 1938-ban Svájcba hívják, ott a bázeli egyetem előadója lesz, majd számos európai egyetemen vendégtanár. Vagy négy tucatnyi könyve és füzete az összes nagy európai nyelveken megjelent, folyamatban van összes műveinek német kiadása. Magyar nyelven a második világháború utáni első évben jelent meg itthon utolsó könyve, Thomas Mannal addig folytatott levélváltásának fordítása. Műveinek magyar nyelvű kiadása jövő tavasszal indul meg. Kerényi professzor 1948-ban járt utoljára Magyarországon. Akkor a Baumgarten-nagydíjat kapta meg. Második világháború alatti svájci emigrációjában tanúsított anti-hitlerista magatartása és nagyszámú külföldi publikációja nyomán azt remélte, hogy katedrát kap Budapesten, meghívása azonban akkor nem történt meg. A második világháború utáni hazai tudományos életben több tanítványa jutott alkotásai révén vezető szerephez, így Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár, Szilágyi János György, Trencsényi-Waldapfel Imre és mások. Németh László családjával többször meglátogatta Svájcban és az életmű sorozatban kiadott reprezentatív tanulmánykötetét, az Európai Utast Kerényi Károlynak ajánlotta. Kerényi kezdeményezte Németh László műveinek külföldi fordítását; „A minőség forradalma” német kiadásához ő maga írt kitűnő bevezetést Németh Lászlóról. Kerényi Károly és Németh László barátságának első nyomtatott emlékei az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. termékei és így hozzátartoznak Kecskemét művelődéstörténetéhez és egyúttal az európai orientációjú magyar irodalom és tudomány nemzetközi dokumentumaihoz. GÁL ISTVÁN KERÉNYI KÁROLY BARTÓK BÉLA CANTATA PROFANA-JA Bár Bartók Cantata Profana-ja korunk egyik jelentős műve, szerzője életében nemigen mutatták be a közönségnek. Ennek — többek közt — az az oka, hogy e mű rendkívüli erőfeszítést kíván meg a kórustól. A két háború között, ama ritka alkalmakkor, mikor a Cantatá-t előadták, szórványosan tettek eleget ennek a követelménynek, amely szervesen kapcsolódik az egész alkotás lényegéhez. Eggyel több volt tehát az ok, amiért oly ritkán volt hallható e mű, s hogy olyan fenntartásokkal vélekedtek róla. Ugyanakkor azoknak az embereknek az elragadtatása, akik részben Magyarországon vallották magukénak Bartók mondanivalóját, részben pedig azoké, akik 1940 után követték a mestert a száműzetésbe vezető úton, tiltakozását így konkretizálva, sokukban hitvallásszerű azonosulást váltott ki. Egy zenemű legmélyebb értelme igazából a zene szintjén és azon keresztül nyilatkozik meg. A Cantata Profana annyira világos, hogy nem igényli a nyelvi transzponálást. A kiváltott visszhang azonban a hallgató észlelő és megértő készsége szerint változik: ez a készség önmagát is növelheti és teljes átszellemítettséggé fokozódhatik. És ezért 73
