Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 1. szám - KRÓNIKA - Felszabadulási Forrás-műsor Kecskeméten - Ünnepi ülés - Forrás Debrecenben - Örökségünk - Olvastuk
ÜNNEPI ÜLÉS A Katona József Társaság, a Duna—Tisza közi írócsoport és a Forrás Szerkesztősége 1974. november 11-én a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében Katona József születésének 183. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett. Fehér Sándor, a Katona József Társaság elnökének megnyitója után Páskándi Géza író tartott előadást Hagyományok és modernség az irodalomban címmel. (Az előadás alapján készített tanulmányt a Forrás egyik közeli száma publikálja.) Ezt követően Gál Farkas költő versét adta elő a Kecskeméti Katona József Színház két művésze: Sarah Bernadette ésTrokán Péter. Majd aKISZÖV Kodály Kórusa népdalokat énekelt, és zárszót mondott Hatvani Dániel, a Forrás főszerkesztője. * A FORRÁS DEBRECENBEN Az elmúlt év november 21—22-én megrendezett Debreceni Irodalmi Napokon a Forrás Szerkesztősége is részt vett. Az itt tartott tanácskozáson a vidéki folyóiratok szerkesztésének problémáiról esett szó — Tóth Gyula, a Kulturális Minisztérium irodalmi osztályvezetőjének vitaindító előadása alapján. Az Irodalmi Napok rendezvényeinek keretében a meghívott folyóiratok — a Jelenkor, a Napjaink, a Forrás, valamint a vendéglátó Alföld — publikációiból összeállított műsor előadására került sor a tiszántúli város középiskoláiban. A Forrás ily módon a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában szerepelt — Kalmár Zsuzsa, Monyók Ildikó, Fekete Tibor, Hídvégi Miklós és Major Pál, a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek közreműködésével. Afolyóirat-szemelvényekből Mondandó címmel összeállított műsort a Hungária Kamaraszínházban mutatták be. * Buda Ferenc költő, a Forrás főmunkatársa november 25—26-án Győrben rendezett szerzői esten és író-olvasó találkozókon mutatta be új verseit és műfordításait. A szerzői esten közreműködött a város középiskoláinak irodalmi színpada. * ÖRÖKSÉGÜNK... Móra István íróra emlékeztek Kiskunfélegyházán október 24-én este — születésének 110. évfordulója alkalmából. Bori István irodalom- történész így jellemezte őt Irodalmi népiességünk természetrajzához című tanulmányában: .......a Móra István-novellák legerősebb oldala is éppen a vidéki színek megragadásában mutatkozik meg: ő is, mint példaképei, a földrajzi pontosságot és a néprajzi hitelt használja fel, hogy a gyérebb epikus vénát és ábrázolási készséget mintegy pótolva, hitelesítse történeteit.” * Nagy Lajos halálának 20. évfordulója alkalmából az íróra emlékeztek szülőfalujában, Apos- tagon. A realizmusban új csapásokat törő író életművét Miklós Róbert irodalomtörténész méltatta. Ezt követően Nagy Lajos-emlékkiállítást nyitottak meg a községi tanácsház udvari épületében, ahol a személyes okmányok és használati tárgyak mellett bemutatták a kiváló íróról készült fényképeket, könyveit, a barátokkal váltott leveleket és a kéziratok egy részét. Az egyelőre ideiglenesen megrendezett kiállítást a későbbiekben állandóvá szeretnék tenni, amivel végre kiegészülhetnének a már meglevő Petőfi-, Katona- és Móra-emlékházak. * OLVASTUK ... A Forrás szerkesztésében közreműködő Raffai Sarolta legújabb kisregényét tette mérlegre Bata Imre a Kritika novemberi számában. A Morzsahegyek című kötetből elsősorban a szociológiai megalapozottságot hiányolja a kritikus, ugyanakkor megállapítja: „Kivételes érzékenységgel érvényesíti Raffai a lélektani nézőpontot. A Morzsahegyekben különösen.” * A kecskeméti Forrás Könyvek sorozatának első kiadványára hívta fel a figyelmet a Magyar Ifjúság október 25-i száma. A lap recenzense méltatja Buda Ferenc Varázsének című műfordításgyűjteményét. „Műfordításait olvasom. A kátyúba jutott vidéki könyvkiadásunk talán első lépésének örömhozó eredményét: a török, mordvin, lapp, finn, mari népköltés közmondásait, találós kérdéseit, dalait.” * 92
