Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 12. szám - Németh László írói pályakezdésének 50. évfordulója - Grezsa Ferenc: Egy gondolat története (Németh László és a népoktatás)
elszakadtak egymástól, hogy az idealista sértésnek veszi, haazt hiszik róla, hogy keresi a hatalmat. Másutt ez kötelessége. No de erről máskor. Most két kérdés: megkaptad-e költözés közben az én szeptemberi küldeményemet. 2. Hova, milyen címre küldjem az októberit. Szeretettel köszönt Németh László <I<I, Az 1941 /42-es tanévben az író hozzájárulása a tanyai internátus költségeihez 2000 P <181. Ezt követi a Cseresnyés c. dráma teljes jövedelmének fölajánlása. <M> E gesztus vezet oda, hogy a Tanyai Tanulók Otthona — miután az író megtiltotta a maga nevének használatát — drámájáról a Cseresnyés nevet veszi föl. A helyi lap erről így tudósít: „Németh László ajándéka lehetővé tette az intézmény fejlesztését is. A tehetséges, szegénysorsú gyermekek nevelésére Németh László adományának felhasználásával a Holló utcai iskolaépületben új otthont rendeznek be, s az otthont „Cseresnyés Otthon”-nak nevezik, ugyanis Németh László „Cseresnyés” című színdarabjának jövedelmét ajánlotta fel az otthon javára.” l21> A dráma előadása ugyan megbukott, de kiadásának bevétele elegendő anyagi alapot teremtett a korszerűsítés megvalósítására. A felszabadulás után, mikor már Németh László óraadói jövedelméből a létminimum szintjén élt, a támogatás formája szükségszerűen változott. Az író — ha már pénzzel nem tudja — munkával segíti a kollégistákat: francia nyelvet tanít a Cseresnyésben. A pedagógiai kísérlet egyik műhelyévé avatja az internátust: a Bárczy-féle kézikönyv hangtörténeti bevezetőjének feldolgozása után merész ugrással tér át a klasszikus és modern francia költők olvasására. (22> De az ökonomikus szervezése okán dicsért népfőiskolát se hagyja cserben: évről évre egyik előadója. <23> Németh László jó érzékkel hámozta ki a „vásárhelyi példát” a paraszti őserő mítoszából épp úgy, mint a protestantizmus megújulásának ideológiájából, s ismerte föl benne a közösséghez hű értelmiségi felelősségtudat megnyilvánulását. A Cseresnyés Otthon az első magyar népi kollégium volt; haladó múltját ismerte el a NÉKOSZ vezetősége, mikor 1946 szeptemberében átszervezés nélkül kötelékébe átvette. Németh László kiállása, amely a Bűn lelkiismeretfurdalásától egyenes úton vezetett a mecénási szerep vállalásáig, a népi kollégiumi mozgalom történetének is fényes fejezete. 2 1945 után az írói érdeklődés újabb irányváltozásának lehetünk tanúi. Németh László mint vásárhelyi óraadó tanár kapcsolatba kerül a művelődés szocialista forradalmával. Figyelme az elit kinevelése helyett a kultúrából kisemmizett tömeg művelődése felé fordul. 1945 őszén a tanári kar módszeres értekezletén fejti ki elképzeléseit a dolgozók gimnáziumáról <24), majd egy év múlva Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízza a tankerületben működő dolgozók iskolai felügyeletével. <25> így készül el a kísérletező pedagógus műhelyében a dolgozók gimnáziumának tanterve s egyik tankönyvi tervezete. A cél megfogalmazását áthatja a demokrácia szelleme: „Az iskola célja: 18. életévüket 1945-ben betöltött magántanulókkal, akiknek nem volt módjuk tanulni, az érettségit gyorsított menetben letétetni. Jelentkezhet minden elemi iskolát végzett dolgozó (munkás, gazda), férfi vagy nő, aki estéit a gimnázium látogatására két éven át rá hajlandó szánni.” <26> A terv gyorsított tempójú, de a nappali középiskolával azonos színvonalú oktatást tételez föl: hétfőtől péntekig napi 3—3 órás, heti 15 órás óratervvel, 30
