Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - KRÓNIKA - Mészáros Kálmán: Észrevételek Kovács János Szekták a Duna-Tisza közén c. tanulmányához
rális életében, így jogtalan büszkélkedésnek tűnhetnék, ha művét Kecskemét irodalmának krónikájába foglalnánk. Azt mégis meg kell említenünk, hogy a Kecskeméten kiadott Tanúban kirajzolódó Németh László-i eszmék marxista kritikáját először itt helyben fogalmazta meg Molnár Erik. Baráti köréhez tartozott egy fiatal, műveivel még inkább csak ígérő, mint beteljesítő kecskeméti költő és publicista, Donáth György (191 2—1943). jogot végzett, de irodalommal és pszichológiával is foglalkozott, részt vett a baloldali diákmozgalmakban, az illegális KMP munkájában. Munkaszolgálatosként került a frontra, ott vesztette el az életét. Néhány cikkét és költeményét Tóth László jelentette meg a Kecskeméti Lapokban, neki köszönhetjük a róla szóló egyetlen tanulmányt, s műveinek kis gyűjteményét is.10 Cikkei a fiatal Ady megszólalására emlékeztetnek, de hangjuk fojtottabb, hiszen a Horthy-korszakban már csak álom az a sajtószabadság, amely Adynak megadatott. Versei a fasizálódó, háborúba tántorgó Magyarország komor világát idézik. Képalkotó fantáziája József Attila ismeretére, hatására vall. 1941 című költeményéből idézek: „Elbontva sziromként keringenek üszkösödő levegőben a hófehér csontok pengve hull valahány. Csattan a táj, megkondul s gombként tör le a nap, csonkja osztja a vért feketén, szakadatlan.” Vitatható, jogunk van-e Kecskemét irodalmi krónikájába bevenni azokat, akik elszármaztak innen, s csak egy-egy hazalátogatás laza kapcsolatával vagy még azzal sem kötődtek szülővárosukhoz. Néhány nevet mégis megemlítünk. Kecskemétről indult a szórakoztató színházi ipar egyik világhíressége, Bús-Fekete László. Itt született a színes, kalandos ifjúsági regényeivel megérdemelt népszerűséget és hírnevet szerző Dékány András. Kecskemét fia a korábban már említett Révay József, a görög és római irodalom tudósa, jeles műfordító, az ókor világát hitelesen feltámasztó sok nagysikerű regény írója. Innen származott el Braun Soma irodalomtörténész, publicista, műfordító, a 30-as években az MSZDP oktatási munkájának irányítója. Kecskeméti volt Vágó Béla, a Népszava, majd a Vörös Újság munkatársa, 1919-es népbiztos, emigrációs éveiben a Rote Fahne, majd a moszkvai Sarló és Kalapács egyik szerkesztője. A gimnáziumban Tóth László osztálytársa volt Máthé Elek műfordító. S végül, de nem utolsósorban : Kecskemét szülöttje Kodály Zoltán is, akiről talán említenem sem kell, hogy munkássága szorosan kapcsolódik az irodalomhoz is, nemcsak folklorisztikai kutatásai, nemcsak nyelvművelő tevékenysége, hanem számos zeneművének irodalmi ihletett- sége miatt is. Kodály szülővárosától már kisgyermek korában elszakadt, érett férfiként, elismert mesterként azonban mintegy megújította kapcsolatát Kecskeméttel. Többször is meleg szavakkal vallott erről, 1932-ben például így: „Véletlen, hogy épp Kecskeméten születtem. És mégis van valami, ami kecskemétivé tesz. Mint cseperedő diákot hozott vissza egykor atyám, hogy megmutassa szülővárosom. Amint az utcákat jártuk, atyám megállt egy ablak alatt, és csak ennyit mondott: Itt láttam meg először édesanyádat. Ha semmi egyéb, az az érzés, amely e pillanatban atyámat elfoghatta, kecskemétivé tesz engemet. Dante érezhetett így, amikor nagy művéhez inspirációt kapott. Mert azért, hogy nem tudja magát kifejezni, az érzése lehet dantei. És én most boldogabb vagyok, mint Dante volt. Dantét számkivetette Firenze, amelyért pedig mindent áldozott, s engem szívébe fogadott Kecskemét, amelyért pedig semmit sem tehettem.”11 Később nagyon is sokat tett Kodály Kecskemétért. Nemcsak nevét viseli, de létét, fejlődését is neki köszönheti a Kodály Zoltán Ének—Zenei Általános Iskola és Gimnázium, a Kodály Intézet pedig világszerte szerez nevet a nagy szülött mellett a szülővárosnak is. (Befejező rész következik) Jegyzetek 1 Idézi: Heltai Nándor: A Katona József Társaság története. A K. J. T. jubileumi évkönyve. 1971. 26. I. 2 Kiadatlan tanulmányok. 1968. 2. köt. 435. I. 3 Uo. 438. I. 4 Vö. Orosz László: A Részvény-nyomda története. Klny. a Kecskemét (1968) c. tanulmánykötetből. d Naplóm, életem. 1964. 6 I. m. 2. köt. 702—703. I. 7 Futóhomok. 1957. « Válasz, 1936. 460—461. I. 9 Vö. Somogyi György: Fodor János. A K. J. T. jubileumi évkönyve. 1971. 10 Donáth György emlékezete. (Népkutató füzetek 1. sz.) 11 Kecskeméti Közlöny, 1932. dec. 25. ÉSZREVÉTELEK KOVÁCS JÁNOS: SZEKTÁK A DUNA-TISZA KÖZÉN című tanulmányához Megjelent a FORRÁS I97S márciusi számában Feltétlen elismerést érdemel a szerzőnek azon igyekezete, hogy bemutassa és elemezze a Duna — Tisza közén tevékenykedő szektákat. A dolgozatból azonban kitűnik, hogy hat helységben és néhány tanyán végzett felméréseket. Látásunk szerint sokkal gazdagabb lett volna a példatára, ha több községben is gyűjtött volna anyagot dolgozatához. Ezt a dolgozat címe is megokolttá teszi. A szerző indukciós módszert alkalmazott a téma kifejtéséhez, mivel az egyes esetekből az általánosra következtet. 94
