Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - MŰVÉSZET - A naiv művészetről - Moldován Domokos magnetofon beszélgetései - Károlyi Amyval
kor ott meglátta Csontváry képeit, összecsapta a kezét, s elkiáltotta magát: ki volt az a marha, aki ide kirakta Csontváry képeit! Mégis, valahogy lexikonokban és másutt nagyon gyakran előfordul a klasszikus naivok sorában Csontváry is, valahogy így: Rousseau, Piroszmani, Csontváry.) — Csontváry speciális eset, mert ő tanult festő volt. Aztán akár szándéka szerint, akár elmeállapotából kifolyólag, annak ellenére, hogy tanult művész volt, egyszerre csak elkezdett tanulatlan művészként dolgozni. Ha megnézzük az ő korai tanulmányait, vázlatait, ő nagyon is annak a kornak a rajzolásának, festészetének, a „müncheni iskolának” jó tagja volt és egyszerre hátatfordított ennek, és akár elhatá- rozásszerűen, akár ösztönösen, elkezdett úgy dolgozni, mint egy naiv festő. És azt is csinálta élete végéig. Ilyen módon ő speciális eset, aki nem naiv művésznek indult, de valamilyen okból naiv művésszé fejlődött. (Te úgy gondolod, hogy Csontváry naiv művésznek mondható, vagy naiv művészként tartható számon?) Bizonyos tekintetben igen. De gondoljunk például DuBuffetre, aki tanult és virtuóz festő, de már évtizedek óta a gyerekrajzok modorában dolgozik. így van Paul Klee is. (DuBuffet-nek van is egy intézete Párizsban, nagyon szép kiadványokat ad ki naivok, bolondok és elmebetegek rajzaiból minden negyedévben. Én szoktam kapni. Nekem ezt DuBuffet intézete küldi Párizsból.) Elmebetegek rajzaiból ma már sok kiadvány van. Még Magyarországon is jelent meg ilyen. Martyn Ferenc és egy orvosnő, akinek a neve nem jut eszembe, a pécsi elmegyógyintézetben gyűjtöttek rajzo- zokat. Úgyhogy elmebetegek rajzaiból Magyarországon is van egy vagy két kiadványunk, Nyugaton pedig egy egész csomó. (Volt-e olyan naiv kép vagy szobor, tehát naiv alkotás, amelyik valamiféle különös hatással volt rád az első pillanatban, ahogy megláttad? Vagy esetleg később megjelent a szemed előtt, vagy képzeletedben?) Hát Piroszmanisvilinek a munkái kétségkívül a művészet egyik tetejét jelentik és amellett tanulatlan festő volt. Nálunk Benedek Péter, Süli András, Káplár Miklós képein van sok olyan életelem, van sok olyan színbeli vagy formai szépség, ami a nem naiv művészetből, a hivatásos művészetből többnyire hiányzik. KÁROLYI AMYVAL (Kérdésem ugyancsak hasonló volna: mit jelent Amy számára a naiv művészet?) Talán nem pontosan erre a kérdésre fogok felelni, ellenben én nem nagyon gondolom, hogy a huszadik század harmadik harmadában őszintén naiv művész lehessen valaki.Azt hiszem,inkább csak tanulatlan festő vagy képzőművész lehet. Mert ahogy a televízióban Dalitól Varga Imréig mindenfélét összelát, abból egy olyan quodlibet lesz; és szerintem a naiv művészetnek az ősanyja a népművészet. Csakhogy a népművészet mögött tízezer éves tartalmak vannak, természeti erők, megszemélyesített, istenné emelt természeti erők, amitől az ember félt, és amit tisztelt és kedveskedni akart nekik és áldozatokkal a jókedvüket kiérdemelni. Egyszóval a népművészet eredetileg világmagyarázat. Egy nagyon szoros és kialakult világképben dolgozik a népművészet. Na most természetesen, — és nemcsak ma és tegnap, és nemcsak a 20. században, mert ennek nagyon hosszú útja van, ugye, — a technikai fejlődéssel a természeti erők elvesztették az isteni voltukat. Az istenek lehullottak az égről, a népművészetnek a tartalma így megszűnt, üres héjjá változott. Megmaradtak a formák. Megmaradtak a jelek. De akik használják őket, azok ezeket a jeleket már csak úgy mutogatják, és nem tudják, hogy mit is mutogatnak. És szegény naiv művész, ezen a nyomon jár. Na most, természetesen, azért a naivitás minden művészetnek alkatrésze. Olyan túl okos nem lehet a művész. Vagyis az okossága mögött kell, hogy valamiképpen a természeti erőkkel és az istenekkel kapcsolatban legyen. És ilyen alapon végeredményben minden művész naiv művész is. A felsorolt nevek között, — ezekről már sokan elmondták a véleményüket, — talán mégnem hangzott el Pólyák Ferencnek —, vagy ahogy mi hívjuk: Pólyák Ferinek — a neve. Ő szerencsésen megtartotta a legjobb dolgaiban ezt az összeköttetést a természet erőivel. No, persze, nem istenekről van itt szó, hanem az emberi erőfeszítést helyettesítette be az istenek helyébe. És a legjobb dolgaiban ez a kemény erőfeszítés nem az övé, hanem az ábrázoltban van meg ez a szörnyű nagy fáradság és fáradozás, ami a munkával.együtt jár. Úgyhogy ő valóban meg tudta csinálni azt, hogy tartalmat tudott adni az új naivitásnak. Mert mondjuk naiv abban, hogy nincsen különlegesebb képzettsége, de viszont a formának tartalmat tudott adni. Nézzük meg azt a kis táblaképét, ahol három szegény parasztember egy nagyon 71
