Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Jócsik Lajos: Nép és ökoszisztéma
medence a középkor végén egészen kétségtelenül európai táj. Mi ezt úgy fogalmaznék, hogy ekkorra alakultak ki azok az ökoszisztémák (ager-saltus-silva), amelyek az európai ökológiai szerkezethez hasonlítottak. A török hódítás teljesen összekuszálja azt az ökológiai struktúrát. Az elnéptelenedés a kevésbé intenzív tájformát rukkoltatja elő. Az ager nagy térségeken visszaváltozik legelővé, saltus-szá. Azon a területen, amelyet Hortobágynak nevezünk, a hódoltság előtt 20 község élt ager-saltus-silva ökoszisztémában. Letűnésük — elpusztulásuk — csak a legeltetést tette tájhasznosító formává. Települések óriás legelő-tájak közepén — így él a nép a Dél-Alföldön. Kevesen tudják tán, hogy Guta is óriás határral rendelkező csallóközi nagyfalu, mely, mint az alföldi faluvárosok, a nagytájat tanyák révén kapcsolja magához. Ezek pozitív jelentősége, hogy némi ager-művelést tesznek lehetővé az óriás legelőtérségek foltjain. Ezekből éppen a tanyák révén próbáltak az ager- ökoszisztémából valamit megmenteni. A vizek — az aqua-ökoszisztéma — uralma eltart a XIX. század fordulójáig. Ekkor a nagybirtok hozzáfog a ,,búzaország” kialakításához. Az aqua-ökoszisztémából ágért szereznek még ott is, ahol a vizek közé ékelődött települések a vízi tájformából biztosították a létüket. A vizeket ki- és áthajtják az országon. A szocializmusra maradt a vizek állítása és tárolása, aqua-ökoszisztémák építése, a régi helyzet fejlett és szabályozott visszaállítása, hogy egyensúlyos tájszerkezet alakuljon ki. Végzik ezt a munkát szomszédaink is. A medencét a népek összefogott ereje fogja újjáépíteni. MAGYARORSZÁG VÍZRAJZI KÉPE A HONFOGLALÁS IDEJÉN m XicJy \ & Wfű r \ \Srfi Ejt--.N rfigi r/ ^ A, \
