Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 11. szám - Niklai Ádám: Abélard utolsó tételeiből (Vers)
NIKLAI ÁDÁM ABÉLARD UTOLSÓ TÉTELEIBŐL Kiherélhettetek — rámborult már az Idő: melengette melle kettős rózsáját borda-boltozatom, zsoldosok-gyötörte öle — márvány-diadalív — fölém feszült, magába fogadott, s el nem vetél soha immár! Kiherélhettetek! — Héloise-t én szerettem! S mert volt, hogy bor és kenyér színében táruló testét csak az én tekintetemnek kelyhe takarta — most e tömjénfüstben, dísz-ablakok tarka fényében hasztalan rejti el őt előlem fondor apáca-fátyol, merev daróc-redőzet. RAFAEL MORENO: A FARMON
/
