Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 9. szám - Kocsis István: Bethlen Kata (Monodráma)

nem lészen, csak erőm végezetéig lészen ez így, . . . mely oly közel van már: érzem, ha megmoccanok, de érzem,ha csak lélegzem is . . . Maradék erőmmel folytatom is,amit oly nagy akarással elkezdettem, szánalmas kudarcok engem el nem rettentenek . . . Míg még lehet, míg még hallhatóak a szavaim . . . Nézd el nekem, ha nem vagyok olyan, amilyennek Te szerinted lennem kellene: . . . önmagámból kilépni én magam erejéből nem tudhatok ... S ha segíteni is akarnál engemet ebben: emberek lelkét ki bármikor visszaveheted, kicserélni kicserélheted-e még életükben . . .

Lassan sötét, majd függöny