Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 5-6. szám - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet (V. rész. A reformkor áramában)
(1824—1894), a későbbi költő, műfordító, nép- költészeti kutató, aki a román és szerb népköltészetre elsőként hívta fel a figyelmet hazánkban. Többek emlékezése szerint Petőfi, Jókai és Ács közös kötetet készültek kiadni Szilády Károly 1841 óta működő kecskeméti nyomdájában. A vállalkozás a cenzor közbeavatkozásán hiúsult meg. Petőfi Disznótorban című költeményébe kötött bele: „»Gömböc lesz fölöttünk a nagy ég. És mi e gömböcben töltelék!« — Tarnen hoc est sacrilegium! (Ez mégis szentségtörés!) Az ég nem disznóhurka! És én nem leszek disznóhurkában töltelék.”10 Petőfi és Jókai mellett elhalványulnak azok az írók, akiknek pályája e korban valamilyen kapcsolatba került Kecskeméttel. Megemlíthetjük közülük Abonyi Lajost (1833—1898) és Baksay Sándort (1832—1915): mindketten a református kollégium növendékei voltak a 40-es években, s később mindketten idillikus szemléletű népies elbeszélésekkel szereztek nevet az irodalomban. A város szülöttje s a piarista gimnázium növendéke volt Horváth Cyrill (1804—1884) író, filozófus, a Bach-korszakban a pesti piarista gimnázium tüzes magyarságé igazgatója. Pályája első felében Vörösmarty hatását mutató történelmi drámákat írt, ezek egyikével egy akadémiai pályázaton magát Vörösmartyt is megszorította, az igazi drámaisághoz azonban nem volt érzéke, dialógusai dagályosak, fellengzősek. Később filozófiával foglalkozott, mélyebb nyomot azonban a magyar filozófiatörténetben sem hagyott. Ebbe a fejezetbe kívánkozik, hogy a március 15-i nagy napnak Petőfi és Jókai melletti egyik főszereplője, Táncsics Mihály is élt Kecskeméten, még az 1820-as években, a piarista gimnázium diákjaként. Felnőtt fejjel, tanítói múlttal a háta megett iratkozott 1823-ban a gimnáziumba, első eminensként végezte osztályait, de minthogy önérzetében sérelem érte, 1825-ben otthagyta az iskolát.11 (Következő számunkban folytatjuk) Jegyzetek 1 Részletesen ismertette a Pálmát a Népkutató Füzetek 5. számában (1961) Szabadi Sándor. 2 Kecskemét, 1888. okt. 28. 3 J. M. Önmagáról. 1904. 95—96. I. 4 J. M. Összes művei. (Kritikai kiad.) Regények 16. köt- 465—466. I. 5 I. m. 22. köt. 428. és 563—564. I. 6 Összevillan két csillag fénye. A Katona József Társ. évkönyve az 1933/34. évről. 73—80. I. 7 Böszörményi Mihály emlékezése. Idézi: Hatvány Lajos: így élt Petőfi. II. köt. 1955. 144. I.* * — V.ö. Sütő József: „Hortobágyi kocsmárosné, angyalom!” Forrás, 1973. jan.—febr. 52—60. I. 8 Petőfi Sándor életrajza. I. köt. 1973. 240—260. I. — Korábban és részletesebben: Petőfi a vándorszínész. 1969. 69—126. I. 9 Petőfi Sándor Összes művei. Kritikai kiadás. I. köt. 1973. 389. I. — Sütő József készülő tanulmányában — amelyről volt szíves tájékoztatni — nemcsak lehetségesnek tartja hanem határozottan állítja, hogy a költemény Gyenes Pali névnapjára készült. 10 Hatvány Lajos i. m. 159. I. 11 Dankó Imre: Táncsics Mihály kecskeméti diákévei. A kecskeméti Katona József Gimnázium évkönyve 1948/49.. 3—4. I. *4 '8&A ,Jf ífrSKt‘Á$‘ % £ Á FORRÁS szerkesztésében közreműködnek BUDA FERENC (főmunkatárs) GOÓR IMRE RAFFAI SAROLTA ZÁM TIBOR 95
