Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 5-6. szám - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet (V. rész. A reformkor áramában)

(1824—1894), a későbbi költő, műfordító, nép- költészeti kutató, aki a román és szerb népkölté­szetre elsőként hívta fel a figyelmet hazánkban. Többek emlékezése szerint Petőfi, Jókai és Ács közös kötetet készültek kiadni Szilády Károly 1841 óta működő kecskeméti nyomdájában. A vállalkozás a cenzor közbeavatkozásán hiúsult meg. Petőfi Disznótorban című költeményébe kötött bele: „»Gömböc lesz fölöttünk a nagy ég. És mi e gömböcben töltelék!« — Tarnen hoc est sacrilegium! (Ez mégis szentségtörés!) Az ég nem disznóhurka! És én nem leszek disznóhurká­ban töltelék.”10 Petőfi és Jókai mellett elhalványulnak azok az írók, akiknek pályája e korban valamilyen kap­csolatba került Kecskeméttel. Megemlíthetjük közülük Abonyi Lajost (1833—1898) és Baksay Sándort (1832—1915): mindketten a református kollégium növendékei voltak a 40-es években, s később mindketten idillikus szemléletű népies elbeszélésekkel szereztek nevet az irodalomban. A város szülöttje s a piarista gimnázium növen­déke volt Horváth Cyrill (1804—1884) író, filozófus, a Bach-korszakban a pesti piarista gimnázium tüzes magyarságé igazgatója. Pályája első felében Vörösmarty hatását mutató törté­nelmi drámákat írt, ezek egyikével egy akadémiai pályázaton magát Vörösmartyt is megszorította, az igazi drámaisághoz azonban nem volt érzéke, dialógusai dagályosak, fellengzősek. Később filo­zófiával foglalkozott, mélyebb nyomot azonban a magyar filozófiatörténetben sem hagyott. Ebbe a fejezetbe kívánkozik, hogy a március 15-i nagy napnak Petőfi és Jókai melletti egyik főszereplője, Táncsics Mihály is élt Kecskemé­ten, még az 1820-as években, a piarista gimná­zium diákjaként. Felnőtt fejjel, tanítói múlttal a háta megett iratkozott 1823-ban a gimnáziumba, első eminensként végezte osztályait, de minthogy önérzetében sérelem érte, 1825-ben otthagyta az iskolát.11 (Következő számunkban folytatjuk) Jegyzetek 1 Részletesen ismertette a Pálmát a Népkutató Füzetek 5. számában (1961) Szabadi Sándor. 2 Kecskemét, 1888. okt. 28. 3 J. M. Önmagáról. 1904. 95—96. I. 4 J. M. Összes művei. (Kritikai kiad.) Regények 16. köt- 465—466. I. 5 I. m. 22. köt. 428. és 563—564. I. 6 Összevillan két csillag fénye. A Katona József Társ. év­könyve az 1933/34. évről. 73—80. I. 7 Böszörményi Mihály emlékezése. Idézi: Hatvány Lajos: így élt Petőfi. II. köt. 1955. 144. I.* * — V.ö. Sütő József: „Hortobágyi kocsmárosné, angya­lom!” Forrás, 1973. jan.—febr. 52—60. I. 8 Petőfi Sándor életrajza. I. köt. 1973. 240—260. I. — Ko­rábban és részletesebben: Petőfi a vándorszínész. 1969. 69—126. I. 9 Petőfi Sándor Összes művei. Kritikai kiadás. I. köt. 1973. 389. I. — Sütő József készülő tanulmányában — amelyről volt szíves tájékoztatni — nemcsak lehetségesnek tartja hanem határozottan állítja, hogy a költemény Gyenes Pali névnapjára készült. 10 Hatvány Lajos i. m. 159. I. 11 Dankó Imre: Táncsics Mihály kecskeméti diákévei. A kecskeméti Katona József Gimnázium évkönyve 1948/49.. 3—4. I. *4 '8&A ,Jf ífrSKt‘Á$‘ % £ Á FORRÁS szerkesztésében közreműködnek BUDA FERENC (főmunkatárs) GOÓR IMRE RAFFAI SAROLTA ZÁM TIBOR 95

Next

/
Thumbnails
Contents