Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 3. szám - SZEMLE - Szekér Endre: Ember Mária: Hajtűkanyar - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet (III. rész)
sebb szerepet játszik Kecskemét irodalmi műveltségének kialakításában a piarista gimnázium is. Minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy az oktatási rendszerükben sok újat, korszerűt hozó piaristák kecskeméti iskolája éppúgy nem zárkózott el a felvilágosodás eszméi elől sem, mint a pesti. Ez utóbbiról Takáts Sándor ezt írja: ,,.. . a múlt század uralkodó eszméinek sok lelkes híve volt a piarista tanárok között. A szabados gondolkodás, ízlés és beszéd nem volt ritka jelenség.”14 A kecskeméti piarista gimnáziumban volt tanár 1762-ben Horányi Elek (1736—1809), a magyar irodalomtörténetírás egyik úttörője, ugyancsak itt tanárkodott 1771- ben Révai Miklós (1750—1807), a magyar nyelv- tudomány egyik legnagyobb alakja, a kor jeles költője. Ám mindketten pályakezdő fiatalemberként s csak rövid ideig éltek városunkban, későbbi tudományos és irodalmi műveiken itteni hatás nyomait keresni lehetetlen. Annak mégis maradt nyoma, hogy Horányi két latin nyelvű színdarabot is bemutattatott diákjaival kecskeméti évében. A gimnáziumban virágzott az iskolai színjátszás. Erről azonban majd a következő fejezetben lesz szó. Jegyzetek 1 Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék. (1781. B. Gy. vál. művei. 1953. (Magyar klasszikusok.) 264. I. 2 Magyarság. I. m. 201. I. 3 Szabados Kecskemét városában született vagy lakott írók nak nevei és tudva levő munkái. Tudományos Gyűjtemény, 1823. VI. köt. 86—98. I. 4 Ketskeméti Helikon. (Kézirat a kecskeméti ref. egyház könyvtárában) 81—82. I. 5 Pályám emlékezete. 1956. (Magyar könyvtár.) 64—65. I. 6 Kazinczy levelezése. II. köt. 46. I. 7 Idézi: Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei. 157. I. 8 Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében. 1974. (Arcok és vallomások.) 239. I. 9 Kézirata a Bács-Kiskun megyei Levéltárban. 10 Irányok. A. J. összes művei. XI. köt. 1968. 158. I. nVetéssy Géza: Egy elfeledett kecskeméti költő: Mátyást József élete és költészete. 1941. Kiss István: Mátyási József. 1955. (Bács-Kiskun megyei füzetek. 3. sz.) 12 Mészöly Gedeon: Mátyási József és Kalászkaparékja. Népünk és Nyelvünk, 1931. évf. Biernaczky Szilárd: Petőfi ,,dalai” a nép között. Filológiát Közlöny, 1973. 383—385. I. 13 Mátyási József, ,,a kecskeméti költő” ismeretlen versei. Kiskunság, 1968. 1—2. sz. 58. I. 14 A főváros alapította budapesti piarista kollégium története. Tudósítvány a Kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumáról az 1894—95-iki tanévben. 1895. 295—296. I. (Következő számunkban folytatjuk.) CIFRASZŰRÖK NAGYKŐRÖSÖN Az idei januári számunkban közölt szűrminták nem a Ceglédi Múzeum—miként arra tévesen hivatkoztunk —, hanem a Nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményéből valók. (A kiállítás anyagát Cegléden is bemutatták, ott készítettük a felvételeket — tévedésünk e tényből fakadt.) A cifraszűröket Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója gyűjtötte ősze az ország különböző múzeumaiból, s ugyancsak ő rendezte meg a kiállítást Nagykőrösön, amely ott 1974. jún. 22. és szept. 8. között volt látható, s aratott országos sikert. A FORRÁS szerkesztésében közreműködnek BUDA FERENC (főmunkatárs) GOÓR IMRE RAFFAI SAROLTA ZÁM TIBOR 96
