Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 3. szám - Utassy József: Versek (Szemfedő föld, Van egy világ, Balatoni képeslap)
UTASSY JÓZSEF SZEMFEDÖ FÖLD Sírtól sírásig lengve, derengőn zörgők itt kint a fejfaerdőn. Nem világítok gyertyalánggal, kezemben csipkebokorág van. Előre hallom, amit mondok, oly hangosan súgnak a csontok. Csillagok árvája, Ember, figyelsz?! Őst keresel és apádra se lelsz. Szív dobol így, vagy a temető dong? Tenger nép volt az Őssejtig ősöd ! Magyar vagy, mert lengyel a lengyel, mongol a mongol és dán a dán. Intsen partjához, s mosson a tenger tisztító, nagy tüzek hajnalán! VAN EGY VILÁG Csörgőre húzva hajnalunk, sörhab csipkézi éjszakánk: van egy világ itt általunk! S honunk helyett egy félhazánk. Kerekíti a telehold szemünk esteledő tavát. Miasszonyunk, szomorúfú'z tükrözteti ott szép magát. És testet ölt a szerelem, mert nem égi bútor az ágy! Mégis, mikéntha fellegen vonulnának az éjszakák.
