Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 2. szám - KRÓNIKA - Orosz László: Kecskeméti kis irodalomtörténet II. rész: Beszélő köntös és Jaj-halom
A Kecskemét elleni rác támadás, amelynek előadása a költemény további — nagyobb — részét kitölti, így a nemzeti történelem egészébe illeszkedik. A jelesebb áldozatokat név szerint is felsorolja Székudvari, mint például Debrecen 1675-i pusztulásának verses krónikája, amely talán mintája is volt a Debrecenben iskolázott költőnek. A záró részben — a siraloménekek többségéhez hasonlóan — fohászkodás és intés található. Székudvari éneke — mint gyarló stílusán, kezdetleges rímtechnikáján is látszik — nem tartozik korának jelesebb alkotásai közé, de tárgyával, a Rákóczi-szabadságharccal rokonszenvező eszmeiségével, barokkos ízlésével jól reprezentálja az átlagot.2 ,,A 17. század végétől kezdve valamennyi protestáns felekezet tudósai komoly tudományos erőfeszítéseket tettek egyházuk és művelődésük történetének feldolgozására” — olvassuk az irodalomtörténeti kézikönyvben.3 A kecskemétiek e téren sem maradtak el. A Debrecenben és Heidel- bergben iskolázott Selymes János református prédikátor 1700 táján széles alapvetéssel fogott hozzá eklézsiája történetéhez. Művének első fejezete: ,,A Magyarok Lelki állapattya a Szent Apostolok idejétől fogva a Reformatio előtt” több század vázlatos történetét sűríti össze. A második részben általában ír a magyarországi reformációról, irodalomtörténeti érdekességé' a biblia magyar fordításaival foglalkozó fejezete. Végül tér rá Kecskemét és környéke reformációjára. Műve kéziratban maradt, utódja, Veresmerti Lázi Péter folytatta, ill. írta be az eklézsia anyakönyvébe. (Következő számunkban folytatjuk) Jegyzetek 1 Hornyik János: Kecskemét története. II. köt. 35—36. I. 2 Székudvari költeményének szövegét kéziratos másolatokból Hornyik János közölte Kecskemét története IV. kötetében. Az 1707-i kiadás fénymásolata Kecskeméten a ref. egyház könyvtárában található. 3 A magyar irodalom története. 2. köt. (1964) 459. I. PÁLFY GUSZTÁV (SZOBOR) 95
