Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Magnetofon a tanyai iskolában (Szociográfikus jegyzetek a Bács-Kiskun megyei kísérletről)
gére gondolok. Pedagógiai szakkifejezések, ismeretlen szavak miatt a szegény szókincsű kisgyermek itt-ott kiesik a megértés kerékvágásából. Ilyenkor kapkod, megijed, hogy lemarad. No, a huncutabbak rájöttek,hogy majd következik az önellenőrzés, és akkor gyorsan pótolják a hiányt.” ,,A színvonal gyönyörű, csak nem mindig követhető, főleg a közepes és a gyengébb tanulók számára nem. Sokszor még az általam megírt órákon sem. Szégyen ... Rájöttem, hogy nagyon szépet, nagyon jót akartunk, de túllőttünk a célon.” Mondottuk, hogy az óraíró nevelők a saját iskoláikban szerzett s általánosított tapasztalatukra figyelve dolgoznak a magnetofonra. Ők viszont a „színvonal” címszó alatt — kritikusan, önkritikusan — a szándék és a tett diszharmóniájáról beszélnek, amiatt tépelődnek. Véleményünk szerint nem kell szégyenkezniük: azért „lőnek túl a célon” — szándékuk és akaratuk ellenére —, mert a közvetlen órát „egy az egyben” próbálják átteni hangszalagra. Ez már csak azért sem sikerülhet tökéletesen, mert az élőbeszédnek és a „konzervált” beszédnek más az akusztikája; ugyanaz a tanítási óra a hagyományos, a közvetlen formájában nem ugyanaz, mint a magnetofon közvetítésével. A mikrofon lefokozza a tanítót, a fejhallgató lefokozza a tanulót; az előbbi csak a hangjára, az utóbbi csak a fülére van utalva; amiatt, hogy más adottságot, érzékszervet nem állíthatnak a megértetés és megértés szolgálatába, a közvetlen órán megfelelő színvonal a magnós órán „magas”. Az eddigi gyakorlat megerősíti azt a feltevésünket, hogy az auditív pedagógia akkor alkalmazható sikeresen és optimális eredménnyel, ha a saját természete, törvényei, módszertana szerint alkalmazzák. Közvetlen órán is gond, hogy a gyengébb képességű, alacsonyabb intellektusé gyermek le-lemaradozik a többitől, „kiesik a megértés kerévágásából”. A nevelő ilyenkor lassítja a tempót, ismétel, kivár. Módszereivel — ha az osztályközösség nem túlságosan differenciált — elérheti, hogy a gyengébb tanulók is lépést tartsanak. A magnós tanítónőnek egyelőre nincsenek módszerei arra, hogy együtt tartsa a mezőnyt. Eme gyarlósága folytán a „huncutabb” gyermekek rászoknak az élősködésre, ő pedig leszokik arról, hogy az intellektusbeli különbségek kisebbítéséért dolgozzon. Ezen pedig dolgozni kell; bár a legrendszeresebb munkát sem kíséri látványos siker (ti. a különbségek növekvő irányzatúak), de hosszú távon van eredménye: felkészíti a gyenge tanulót arra, hogy a felső tagozatban (úgy, ahogy) megéljen, megálljon, képességei szerint dolgozzon. A „színvonal” címszó alatt külön csoportba gyűjtöttük az első osztályos gyermekek magnós oktatásának tapasztalatait. Nekik „igen magas a színvonal, mert alacsony pontról indulnak”. „A magnós órát sokszor csak hallgatják. Nagyon nehéz velük dolgozni s még az is baj, hogy meg sem tudják mondani, miért nem dolgoztak”. ,,. .. csak irányítással képesek megoldani a feladatokat. Az első osztállyal eddig minden (magnós) órát korrepetálási órán dolgoztam fel. Az ilyen (alacsony tudás szintű) gyermekekre központilag nem lehet órát készíteni.” ,,... csak egy tanuló képes a feladat részbeni megoldására, a másik kettő erre is képtelen. Környezetismereti órán egyik sem tudott falevelet rajzolni. Nem voltak képesek a megfelelő rajzokat a megfelelő hónap alá helyezni.” „Az első osztályos számtanok nagyon jók. Gyermekeimnek az a problémája, hogy nagyon hamar elkészülnek a feladattal, és már előre írják a munkalapra. Az olvasással éppen fordított a helyzet. Ott meg sokszor még be sem fejezték, már tovább kell menni.” „Sok esetben pl. számtanórán nem tudják követni a gyermekek az óra menetét, ott kell az élő személy, aki megszámlálhatatlanul felhívja a gyermekek figyelmét bizonyos dolgokra.” Az auditív oktatás személyiségformáló szerepét, fiziológiai, pszichológiai hatásait nem ismerjük: ezért nem lehetünk meggyőződve arról, hogy javára válik elsőseinknek, amikor a jószándék rájuk is kiterjeszti a magnetofonos oktatást. Nagyon sokan óvodába 64
