Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 12. szám - Szabó Lőrinc: Verses napló
— „Szegény, meghalt! Igazán fizetném egy hónapját, ha élne!” — „Igazán megrendelném tőle a Lear királyt magyarul!” Ember, add ide azt a hónapot! Most add ide! * Óh, vakok, testvéreim! Örüljetek, hogy legalább kevesebbet láttok ebből a mocsok világból. ... álomhoz közelebb ... * Amit elpanaszoltam, verjen meg érte az isten, amit elhallgattam, azért is! * Szemem, mint két sajgó parázs, szemeim sajgó parázsa. * Minden piszokból jön, ami szép. Még ez vigasztalhat. * Az álom, az egyetlen Múzsa, az utolsó életnek is dukáló művészet. * Nincs múlt! Csak jelen van és jövő, a jelen pillanatában születik és megsemmisül minden, az anyag maga már nincs az időben, csak a mozdulat. Csak a változás, amit megindított, a „leszek” — Minden a folyó jelenben történik! * Hogy unlak téged, unalom!
