Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Schalk Gyula: Üzérkedés a képzelettel (Jártak-e a Földön Dänikén csillagistenei?)
tájolva, ami annyit jelent, hogy ezek a templomok jelezték is, amikor ez a dátum közeleg és bekövetkezik. Egy egyiptomi templom (pl. a karnaki Amen-Ra nagytemplom, amely a keleti horizontra volt tájolva) folyosója úgy működött, mint egy közel 500 méteres hosszúságú távcső: a hosszan elnyúlt fénysugarat ezen át a templom szentélyébe vezették. A megfigyelő mintha magát az istent látta volnafelfényleni, amint a szank- tuáriumban álló hatalmas istenszoborra ráragyogott a napfény, ami két percnél tovább nem maradt ott, és láthatatlan maradt egészen a legközelebbi esztendőig! A fénynyaláb hosszának lassú növekedését 50 secundomos pontossággal jelölni lehetett, vagyis a nyári napforduló bekövetkeztét és egyben az újesztendő kezdetét is (mert ez volt az újesztendő napja), és négy tizedes pontossággal meghatározhatták így az év hosszát (365,2422 nap). Számos templomot valamely fényes csillagra tájoltak. Ezek kelési pozícióit azonban a precessziós mozgás oly mértékben befolyásolja néhány száz év alatt, hogy használhatatlanokká válnak. Kimutatható, hogy ennek következtében többször is újratájolták a templomaikat, így párhuzamos, csak kis szögekkel egymáshoz hajló főtengelyé' templomcsarnokok vannak egymás mellé építve. A Nap kelési pozícióira nincs hatással a precesszió, így sokkal célszerűbb volt annak vizsgálata. És mindehhez egyáltalán nincs szükség idegen űrhajósokra. DÄNIKEN ÉS A HÚSVÉT-SZIGET Däniken „A Húsvét-sziget — A madárember Földje” című fejezetben foglalkozik a Húsvét-sziget egy darabból faragott óriási kőszobraival. Kérdése a megszokott: miként faraghatták és állíthatták fel e gigászi szobrokat felülről jövő segítség nélkül. Danikén a tőle megszokott módszerrel, részletesen idézi HEYERDAHL idevonatkozó tudományos leírását és elemzéseit, ami a dolgok leíró jellegét illeti, mert nyilvánvaló, hogy Heyerdahlnál jobb leírását aligha találjuk az irodalomban ezeknek az alkotásoknak. Heyerdahl idézésével egyben ismét a tudományosság látszatát kelti. AZT AZONBAN, HOGY HEYERDAHL SZEMELÁTTÁRA A HELYI POLGÁRMESTER ÉS TIZENKÉT HELYI LAKOS, 18 NAP ALATT FELÁLLÍTOTT EGY RÉGEN LEDŐLT ÓRIÁS SZOBROT, MAJD HOGY 180 EMBER A FÖLDÖN CSÚSZTATVA ELSZÁLLÍTOTT EGY MÁSIKAT, — DÄNIKEN MÁR ELFELEDTE MEGEMLÍTENI ÉS IDÉZNI! AMINTHOGY AZT SEM ÍRTA MEG DÄNIKEN, HOGY HEYERDAHL BEBIZONYÍTOTTA: 180 EMBER EGY ESZTENDŐ ALATT KÉNYELMESEN KIFARAGHATOTT EGY ILYEN SZOBROT A KŐBÁNYÁBAN TALÁLT KŐBALTÁKKAL. MINDEZEKET HEYERDAHL AKU-AKU CÍMŰ, 1960-BAN NÁLUNK IS MEGJELENT KÖNYVÉBŐL A HAZAI KÖZÖNSÉG IS OLVASHATTA. EZEK A TÉNYEK AZONBAN SEM A FILMBEN, SEM DÄNIKEN ÍRÁSAIBAN NEM SZEREPELNEK! NÉHÁNY JELLEMZŐ DÄNIKENI ÁLLÍTÁS Érdekes pontja a dänikeni állításoknak PIRI RE’IS ANTARKTISZ TÉRÉKPE is. Ez a térkép a XVI. században élt (Däniken szerint a XVIII. században élt) török admirálisról kapta a nevét. A térképügy a filmben is szerepel. A térkép az Antarktisz nyugati partjait mutatja, és számos olyan részletet is tartalmaz, amelya hivatalos felfedezések között egyéb más korabeli térképeken nem szerepel. Piri Re’is azt írja, hogy a térképet 20 másik térképpel együtt szerezte, és úgy véli, hogy Alexandriából származnak. MAL- LERY, aki az Antarktisz partvidékeit tanulmányozta, a térképpel kapcsolatban kijelentette, hogy a térkép által ábrázolt partvonalak jelenleg is jég alatt vannak, és legalább 94
