Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 11. szám - Goór Imre: Levelek Firenzéből
MASACCIO EMLÉKÉRE Meglepő mégis, hogy — talán a nagy kereslet miatt, talán a példák inspiráló hatására — mennyi a festmény a kisebb képkereskedők raktáraitól a divatosabb bemutató termekig; a Pitti-palota környékétől a Vecchio-hídig; s mily sok a nemzetközi kiállítás. S ezeknek hatalmas többsége mennyire híjával van a jó minőségnek. Különösen kiábrándító volt számomra a szimbolista grafikai biennálé látványa, melyen szembetűnő volt az olasz művek esetleges vagy részrehajló válogatása; de nem láttam indokát — a bemutatott anyagok minősége alapján — az egyes nemzetek részvételi arányának sem. A látottak alapján egyre kevésbé hiszek abban, hogy rangot jelent a nemzetközi bemutatókon való részvétel; sokkal inkább arra kell gondolnom, hogy személyes véletlen és érdekkapcsolatok, csoportérdekek tükröződnek, vagy mondjam, árulkodnak a kiállítótermek faláról. Persze, a ma gyors változásában az idő első, legnagyobb likú rostájánál állok. A réseken sok minden keresztül fér még. Az elődök nagysága nem minden művészre hat nyomasztólag. Erre jó példákat látok azon a nyugatnémet művésztelepen, amelynek igazgatója egy hónapi itteni munkára, élményszerzésre meghívott. A telepen fél évet töltő ösztöndíjas német művészek egyikét említem, aki absztrakcióit az emberi test arányainak összefüggéseiből teremti meg. Műtermének falán természetes nagyságban női alak rajzát látom. Egymást érintő körök hálózzák be a figura szerkezetét oly módon, hogy minden egyes köri középpont és érintési pont a nőalak legfőbb ízülési és legfontosabb formai pontjaira esik. E lényeges pontokra a művész különböző síkokat helyez oly módon, hogy például egy csapott négyzetes síkforma illeszkedik csúcsaival a köldök-, az áll-, valamint az egyik vállra s a másik csuklóra, s ezek a pontok a testet felosztó körök szerkezeti pontjai is egyben. Az így nyert mértani sík valamely emberi mozgásból leszűrt absztakcióként felhasználható a legkülönbözőbb mozgások képi hatásának felkeltésére. S képletbe foglalható. És hasonló összefüggés, szinte végtelen lelhető az említett módon. — íme, a nagy elődök tevékenysége folytatható; csak éppen nem kulináris módon, hanem a szellemi megtermékenyülés útján. Hiszen kiben nem merült fel már e leírás alapján is Leonardo körbe és négyzetbe írható figurájának alakja? Vagy esetleg az aranymetszés közismert és továbbfejlesztett változatainak valamelyike? Nem azonosságról van szó, hanem a gondolati tevékenység művészi, ha úgy tetszik feltalálói megnyilvánulásairól, hasonló minőségekről. Akiben ez munkál, az sem fénytől, sem árnyéktól nem zavartatja magát, hanem küldetését teljesíti. IV. — Ami megmarad az emlékeimben, az lelkem rokona; vagy pedig nagyon idegen. Mert mindkettő meggondol koztat. Azok a művek, amelyek eddigi fejlődésembe beleszóltak, hajlamaimról, érdeklődési körömről vallanak, melyeknek ismeretében biztosabb kézzel nyúlhatok témáimhoz, kifejezési eszközeimhez. Igazságokat fogalmazok meg magamban, saját törvényeimet. Reprodukciókon növekedett ismereteimet külön skatulyába zárom. Hasznukat továbbra sem vitatom, de itt, most a művek valódi értékét mérem, nem befolyásoltat- ván kicsinyített méretektől s a nyomatok legtöbbször élénkebb színű (nem színesebb!) variánsaitól. Új iskolám anyaga megnyugtat, mint az egyenes beszéd. Világosság: szenvedélyből fakad, mellyel az alkotó szellemi és fizikai tárgyához kötődött. Határozottság: a kimondott igazság keménysége; nem tűr fölösleges pózt, gesztust, köntörfalazást. Szuggesztivitás: a felgerjedt s magas fokon izzó idegi, fizikai erő sugárzása; állandó mozgás érzetét kelti, melytől a mű mindig friss marad. Ezeket a jegyeket hordozzák Masaccio, Botticelli, Goya képei. S ilyen az Uffizi több ismeretlen 60