Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 7-8. szám - MŰHELY - Fehér Zoltán: Új hold, új király (Bájoló imádságok Bács-Kiskun megyében)

A BETEGSÉG KIÚJULÁSA LEHETETLEN TERMÉSZETI FELTÉTELHEZ KÖTVE:

Mlád méeszec, mlád kráj, (Új hold, új király,

Kad téebe zmija ugrize, Amikor téged megcsíp a kígyó,

One nek méene zubboli. Akkor fájjon nekem a fogam.)

EPIKUS JELLEGŰ RÁOLVASÁSOK:

Pálmafa szülte ágát,

Ága szülte bimbaját,

Bimbaja szülte virágját,

Virágja szülte Szent Annát,

Szent Anna szülte Szűz Máriát,

Szűz Mária szülte szerelmetes szent Fiát.

(Lopás megelőzése érdekében mondta egy ordasi ember. B. S. gyűjt.)

Szvéti Jozep boszánca grádi, Dé Mária cvétye béere,

Koa tée cvétye béere,

Táj zdráv bijo,

Komu béreju, toamu lék bitó.

(Szent József kertet kerít,

Ahol Mária virágot ültet,

Aki ezeket a virágokat szedi, Egészséges legyen,

Akinek szedik, orvosság legyen,)

(Szenesvíz készítése közben mondják Bátyán.)

A ráolvasások hordozói

Cs. Pócs Éva írja: „Az elevenen funkcionáló ráolvasások hordozói mindig egyének, csak műfaj változás, illetve romlás következtében válhat a ráolvasás esetleg kollektív műfajjá.”

Azok a személyek, akik a régi faluközösségek szerint természetfölötti hatalommal rendelkeztek, tudói voltak egyúttal olyan kötött szövegeknek is, amelyekkel bizonyos helyzetekben varázscselekmények kíséretében vagy azok nélkül hatni lehetett másokra. A táltosok, garabonciások, boszorkányok, tudósok, javasok alakjai közül mára az első kettő végképp a hiedelemmondák világába süllyedt, míg a falu javasait a 40 éven felüliek ma is számon tartják, s nem egyszer személyes emlékeik vannak a boszorkányokról, tudósokról, A boszorkányok tudásukat rontásra, a tudósok és javasok pedig rendszerint a rontás feloldására használták. Nyilván ez az oka, hogy nem került elő rontó jellegű ráolvasás. Nem akarta senki, hogy boszorkány hírébe keveredjék. A ráolvasások tudóit Bátyán boszorkánykirálynak, Szánkon, Móricgáton bűbájosnak, rontóbontónak, kuruzslónak nevezik.

Bátyán a század elején három híres „tudós” működött. Pajika dedó, akit Gyógyító János bácsinak is hívtak, Ő embereken és állatokon egyaránt tudott segíteni, míg Farkas dedó csak állatokat gyógyított. Kínos dedó ragadványnevét nyilván gyógyító tudományának megszerzése révén kapta. Hozzájuk éppúgy jártak a szomszéd falvak betegei, mint ahogyan a bátyaiak is fölkeresték gyógyulás végett a foktői Búkor Pannát, a faddi Puskás Éva nénit, a faddi meg a miskei embert és a hajósi orvosasszonyt.

A szemmel vert gyerek gyógyításához mindenki el tudta készíteni a szenesvizet, mindenki tudta a hozzá való ráolvasó imádságot, mégis a szenesvízzel való gyógyításnak is megvoltak a specialistái, akik hatásosabban tudták alkalmazni.

74