Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 7-8. szám - VALÓ VILÁG - Kiskunfélegyháza 200 éve város - Mezősi Károly: Holló Lajos emlékezete
MEZŐSI KÁROLY HOLLÓ LAJOS EMLÉKEZETE (1859—1918) Ellene Kiskunfélegyháza legtöbbet a feledéssel vétkezett, mert Petőfi és Móra Ferenc mellett ő városunk legnagyobb szülötte. Ez történelmileg is mindenképpen helytálló megállapítás. Lélekben, eszmében, törekvésben voltak ők rokonok, egyek. Az utolsó másfél évszázadban nemcsak Kiskunfélegyházán jelölték ki a haladás útját, alakítottak ki közvéleményt, hanem az egész ország népének irányt mutattak. Holló Lajos területe a politikai harc, pártépítés, pártvezetés volt Petőfi és Kossuth demokratikus, függetlenségi eszméinek megvalósításáért. Életnagyságé képét a kiskunfélegyházi városi tanácsteremben már néhány hónappal halála után elhelyezték, szemben Kossuth Lajos nagyméretű képével. A Holló-kép leleplezése 1918. november 24-én, díszközgyűlés keretében történt. Ekkor, véget érvén az első világháború szörnyűségei, a polgári forradalmi átalakulás időszakában, midőn az újonnan született köztársaság kormányát az ő politikai harcostársai irányították, úgy emlékeztek meg róla, mint tragikus hősről, aki évtizedes küzdelmei eredményét: a szabad, független, demokratikus magyar állam megszületését már nem tudta megérni, mert csak néhány hónappal előbb, 1918. június 14-én elhunyt. Érdemes idéznünk azokat a sorokat, amelyeket Holló Lajos politikus egyéniségéről, jelleméről arcképének leleplezése alkalmával írtak: ,,. . . azt tudja ország-világ, s így talán Kiskunfélegyháza polgárai is, hogy Holló Lajos évtizedeken keresztül emberfeletti erővel küzdött a bástya fokán, hogy árulás meg ne lephesse a szent hajlékot, mely immár ezer éve ápol s eltakar . . . Holló Lajos e gigászi küzdelemért jutalmat soha nem kapott, nem lett sem udvari, sem titkos tanácsos, becsületes kuruc keblét nem díszítette semmiféle rendjel, óh nem, ahol ő küzdött, — ott csillagot nem adtak." Politikai eszméinek folytatója, dr. Horváth Zoltán mondotta ugyanezen az ünnepségen: „Az udvari párt örökös hajszát, vadászatot tartott e nemzeti szabadság hőseire, s az utóbbi évtizedek leghajszol- tabb, legnemesebb vadja volt Holló Lajos.” ,,. . . valóságos statáriumot hirdettek ellene, mindent elkövettek, hogy erejét megtörjék, hogy elpusztítsák lába alatt a talajt, mert hát kimondották róla, hogy amíg ez az ember él, Magyarország népét nem lehet kiábrándítani a függetlenség őrült agyréméből. Nem bírtak vele . . .” A legmegvetendőbb az volt, hogy „végül saját szülötte földjén, itt, itthon kezdték meg ellene az undok aknamunkát, itt bújtogatták föl ellene polgártársainak szennyét, mely mindenre kapható. Édes szülőföldjének talaját akarták lába alól kirántani.” ,,De a háború, melynek legnagyobb ellensége Holló Lajos volt, igazolta őt.” — A díszközgyűlésen Horváth Zoltán a kép felé fordulva mondotta: ,,.. . a képviselőtestület most, a magyar független köztársaság első perceiben hódolattal hajlik meg emléked előtt.” Majd felolvasták a Károlyi Mihály miniszterelnöktáviratát: „hálával adózom azon férfiú emlékének, aki oly bártan hirdette mindig a függetlenség és a béke követelését.” * * * A fentiekből már kirajzolódtak Holló Lajos nagyságának, élete és küzdelmei jelentőségének fő vonásai. Illő, hogy életrajzával közelebbről megismerkedjünk. Hisz a fentebb idézett egyik egykorú megállapításból érezhetjük a gúnyt: „talán” Kiskunfélegyházán jobban kellene tudni, ki volt Holló Lajos, mi az ő politikai harcainak jelentősége, eredménye, mint ahogy azt e város határain kívül, az egész akkori monarchiában tudták. * * * 1859. augusztus 24-én született az akkori Kecskeméti utca 1330. sz. házában. Ezt az utcát 1906-ban róla Holló Lajos utcának nevezték el. Régi összeírások és helyszíni érdeklődés alapján sikerült kétségkívül megállapítanom, hogy szülőháza a mai 8. sz. Dobák-féle ház. Az ó-plébánia keresztelési anyakönyve szerint édesapja, Holló Gáspár „opifex”, vagyis iparos volt, édesanyja Maliár Franciska. A Hollócsaládra emlékezők Kiskunfélegyházán még ma is tudják, hogy Holló Gáspár fésűsmester volt. Az ő apja, Holló Mihály eredetileg szintén mesterember, de mint művelt iparos, tanítói hivatalt vállalt. 54
