Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 5-6. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Szeszmesterek (Szociográfia a tiltott pálinkafőzésről)

bezárni. A zárt településen lakók általában könnyebben lebuknak, mint a tanyaiak. Ezért a belterületi és külterületi lakosok aránya (39 :13) csak annyit mond számunkra, hogy pálinkafőzésre alkalmasabb a tanya, mint a falusi vagy városi ház.

Mások vittek rossz utakra

„Nevezett kiegyensúlyozott körülmények közt él. Lakása modern háztartási gépekkel van felszerelve. Saját háza, Moszkvics személygépkocsija, 1 kh szőlőterülete van . . . Cselekményének elkövetését anyagi helyzete nem indokolja.”

A Hatósági Közeg benyomásait rögzítő környezettanulmányok ismeretében esetről esetre eldönthetők, hogy igazat beszél-e a zugfőzdés, amikor tettének indítékairól kérdezgetik. Sajnos, az idézetten kívül nincs több környezettanulmány az akták között, ezért ösztöneinkre, tapasztalatainkra hagyatkozva kommentáljuk a vallomásokat, (bizonyára nem mindig tévedhetetlenül).

Bár a vagyoni bizonyítványok a vagyoni helyzetet elég pontatlanul mérik, megjegyezzük, hogy az egy katasztrális hold körüli szőlőterület ezen a vidéken nem a szegénység jele, két-három hold termő szőlő pedig a jólét ismérve. Az előbbi kategóriába 22, az utóbbiba 11 zugfőzdés tartozik. Gépkocsija az 52 vádlott közül 27-nek van. Zugfőzdéseink tehát nem szegény emberek általában. Természetesen van köztük — szabályt erősítő — kivétel. Először őket idézzük:

„Rendkívül rossz anyagi helyzetem miatt kezdtem el pálinkát főzni, feleségem is, gyermekem is beteges. Fizetésemen kívül más anyagi forrásom nincs, és ebből a fizetésből a családomat nem tudom tisztességesen eltartani.” (23 éves, erdőgazdasági dolgozó 1300 forintot keres, tanyán él.)

Özvegy, két kiskorúval, tanyai lakos: „Elég nehéz anyagi körülmények közt élek, gyermekeimet egyedül nevelem, a napszámból szerzett pénzen felül így kívántam nagyobb összeghez jutni.”

„A pálinkát értékesíteni kívántam, mivel még kezdő, fiatal házasember vagyok, és még több háztartási felszerelés hiányzik.” (19 éves, felesége beteg, gerinctörése volt. Vagyona: 2000 négyszögöl szántó, 1200 négyszögöl szőlő.)

„Csak azért tettem, hogy gyermekeimen segítsek” — mondja egy 55 éves egyéni gazda. A családi érzés, a szülői szeretet — önáltatásként vagy a bíróság megtévesztésére — a jómódúaknái, a harácsolóknál is felbukkan: „A lányom 18 éves, férjhez menési szándéka van, szerettem volna neki megvenni a bútort. . .” (A háttérben: új családi ház, autó,2000 négyszögöl szőlő, 5 kh szántó. A férj gebines 4000 forint havi jövedelemmel.) „Nem mondhatja senki, hogy a pénzt elvertem, elittam, mert a családom jobb létére fordítottam.” (A háttérben: ház, szőlő, gépkocsi, traktor; a vádlott bérszántást végez, napszámosokat alkalmaz; évek óta főzi a pálinkát — előzőleg a feleségét büntették meg —, de borhamisításért is fizetett már bírságot.)

A zugfőzdések egy csoportja azzal védekezik, hogy vásárol, házat épít, kölcsönt, munkabért fizet, vagy egyszerűen: pénzhez akar jutni.

„A gazdálkodásból eredően kevésnek találtam a jövedelmemet..

„Fizetni valóm nekem sok volt . . .”

„Az volt a célunk, hogy a pálinkát eladjuk, és abból egy kis pénzhez jutunk.”

„OTP-kölcsönnel építettem a házamat, s a fennálló tartozásomat törlesztenem kell.”

„Az volt a célom, hogy értékesítem a pálinkát, és a befolyt összegen vásárolok magamnak.”

Az indítékok itt következő csoportja érzékelteti a tiltott szeszszakma művelőinek körét, valóságos célját és a néptudatban elfoglalt helyét, és azt is, hogy a szakma úgyszólván kockázat nélkül űzhető.

55