Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 5-6. szám - Serfőző Simon: Kirándulás e táj (Vers)
SERFŐZŐ SIMON KIRÁNDULÁS E TÁJ Vidékeinken már áznak a sárházak, s köd füstölög, amerre ellátogattak, s élményt gyűjtöttek a költők. Itt jártak, ahol megnézték a vándorzászlóval kitüntetett ólat. Valamit röffentett volna nekik az egyik moslékos szájú malac, de ráreteszelték az ajtót gyorsan. S szóba jött az irodalmi élet, azóta ilyesmikről beszélgetnek a parasztok, szárizékszedés közben, meg a tócsaparton ülve. A költők elhúzódtak kitelelni melegebb helyekre. Cigarettájuk presszókban gyújt rá, s unatkozásuk ásít. Versükben barom bődíti el magát, de már nem emlékeznek a hangjára, s inkább átírják. Nekik kirándulás e táj, ahol majd kalandoknak kellene mindenfelé fürödni a derékig érő melegben, s odaadóan feküdnének le az ángyikák a költők csenevész szárnya alá. 11
