Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 5-6. szám - Kalász László: Versek (Száz templomnak, Halottnak hittem, Lila szputnyik)
KALÁSZ LÁSZLÓ SZÁZ TEMPLOMNAK száz harangja lódul-bong-zúg szüntelen környékez lelkemben csalfa gond: mint élnék bűntelen? miként a patak megmossa medrében ülő kövét súrolnám én is ujjongva sorsom a menekülőt harangok hangja harag már száz templomnak száz harangja patak zengő zúgása száll — semmi sem hallgat szavamra HALOTTNAK HITTEM s mind felélt: bokor fa — most már nem tudom mit higgyek: a tegnap heréit süldőnek lesz-e malaca? a földet dögnek láttam ám: csak mozognak az emberek s bár tavaly megesett a lány idén szűzből hullt a gyerek tavasz és jó lenne bizony minden telet-múltat feledni bimbókból bomlik vad szirom: milljom düh — a méh körülzöngi LILA SZPUTNYIK a karalábé a sárgarépa tűzrakéta arany ágyúgolyó a tök indája vad levéllángszóró a madarak terhes repülők s hajamba bombák hullanak szemem radar pillantásom irányait kerti csatákról fellököm hegytetőn a nap-akna robban szilánkjai a csillagok atomgomba-rongyok a felhők beszívják fáklya-öklömet föld s ég tüzében meg se kottyan égalj fényében gyufaláng dühöm kígyóz a levegőben cigarettámnak füstje csak gondjaim fűbe ugranak agyamból s már csak bogarak rögeszmék a kemény göröngyök botlasztanak 9
