Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 3. szám - MŰHELY - Szentmihályi Szabó Péter: Meditáció nemzedékemről

bírálat. Munkácsi Miklós (Saint-John hullái, 1971) novelláinak valamennyi hőse így áll a taszítás és vonzás határán, vad, szenvedő és szenvedélyes életvágyban és tehetet­lenségben. Istenféreg című novellája címében is hordja e feloldhatatlan kettősséget, a dosztojevszkiji pesszimizmust. A novella végszavai: „Roskadt arccal, félig lehunyt szemekkel ültem, figyeltem, ahogy aprókat csuklik az agyam. Virgonc csillagszeplői- vel, röhögő gyerekpofájával —tudtam — hamarosan megérkezik fölém a kozmosz. Vajon milyennek fogja látni?... Úgy képzeltem, nem találja majd túlontúl örömteli­nek azt a látványt. Ügy képzeltem, émelyítő látvány lesz neki, mint a féreg, amely hancúrozva mutatja magát, míg csak egészen közel nem merészkedik oda, ahol okvet­lenül kitapossák a belét. Ezt ismételgettem.” Császár és Munkácsi fiatalemberei már túlléptek a világ leltárba vételén, megkísé­relnek szabadulni tehetetlenségüktől, időnként világos és felelős döntések hozatalára is képesek. Ezek a hősök már messze járnak Lugossy arcnélküli figuráitól, akikről — mint első regényének, A jövevénynek (1971) főszereplőjéről, szinte semmit sem tu­dunk meg, akinek nincsen „története”, csak érzékletei, benyomásai egy álmos kis­városban, ahová azért érkezett, hogy néhány napot eltöltsön volt osztálytársánál, egy monomániás matematikatanárnál. Lugossy a francia új regény módszerével dolgozik geometriai zártságé formában unalomig monoton, pontos, ismétlődő leírásokkal, ame­lyek mintegy az olvasót is elidegenítik a szövegtől. Újhelyi János Svédország messze van c. első regényével az elmúlt év fiatal író-felfedezettje volt. Azért beszélek erről a véleményem szerint hamis képet adó, tehát rossz regényről, mert érdekes — a nyugati irodalomban nem példa nélkül álló — problémát vet fel. Újhelyi regényének hőse ne­gatív személyiség; kivételezett helyzetű, immorális ifjú, akivel az olvasó semmiféle azonosságot vagy szimpátiát nem érez — Újhelyi azonban e negatív személyiséget po­zitívként kezeli és értékeli. E kifejezett antihős, Varga Bálint harmincéves, de fejé­ben — s úgy tűnik, az íróéban is — meglehetősen ellentétes ideálok ütköznek egymás­sal; Oleg Kosevoj, Fagyejev Ifjú gárdájának hőse, Guevara és „természetesen” Napó­leon. A fiatalember önéletrajzi ihletésű leltárkészítése érződik Csapiár Vilmos novel­láin (Lovagkor, 1971) és hosszú című kisregényén (Két nap, amikor összevesztünk, vagy­is a történetírás nehézségei, 1972), ahol a fiatal író a regényen belül tesz kísérletet arra, hogy tetten érje hősének, önmagának pszichológiai rezdüléseit, megtalálja a je­lenségek mögött a iényeget, a lehetségesek között a szükségszerűt. Hogy ezek az útkeresések nem elég meggyőzőek, csupán ígéretesek, annak okát főként abban lá­tom, hogy ezek az intellektuális vagy félintellektuális fiatalemberhősök szinte telje­sen légüres térben mozognak alig véve tudomást az őket körülvevő társadalomról. El nem kötelezettségük éppen ezért nem tudatos aktus, inkább a tudatlanság vagy tájé­kozatlanság, a kívülállók el nem kötelezettsége. De már az eddig felsorolt példákon, az eddig érintett művekben megfigyelhettük, a tartalmi bizonytalanság hogyan keres minél meggyőzőbb formát. Erre különösen a dokumentumok vagy látszatdokumentu­mok gyakori használata kínálkozik legalkalmasabb eszközként. A fiatal magyar próza­írók műveiben egyre-másra találkozunk a külvilág tárgyainak szinte tételes felsorolá­sával, megtudjuk, milyen márkájú cigarettát szív hősünk, milyen géppel borotválko­zik, és pontosan mit táviratozott neki szerelme, mielőtt elhagyta. Megtudjuk, ponto­san milyen üzletek mellett haladt el egy bizonyos időpontban, és milyen típusú autókat látott az üzletek előtt. Egy kritikus már az előző írónemzedék egyes képviselőit is azzal támadta, hogy „magnetofon-technikával” dolgoznak, vagyis párbeszédeik való­sághitelét mintha a pontos lejegyzéssel akarnák megoldani, ahelyett, hogy a párbeszé­dek lényeges jegyeit emelnék ki. A fiatal írók művei közül egy Csörsz István Sírig tartsd a pofád című dokumentumregénye bevallottan ilyen technikával készült. A könyv tartalmi vonatkozásai miatt még nagyobb érdeklődést keltett, hiszen szereplői­89

Next

/
Thumbnails
Contents