Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 3. szám - Gál István: Babits ódái Adyhoz és Móriczhoz
BABITS ÉS ADY GÁL ISTVÁN BABITS ÓDÁI ADYHOZ ÉS MÓRICZHOZ Balázs Béla 1911 szeptemberében a Nyugat — szerinte már akkor — három vezető egyéniségéről a következőket írja naplójában: „Az Ady—Móricz—Babits-kultúra kész, a maga nemében tökéletes, keményen álló, hozzáférhetetlen ... Ők hárman egy roppant egységes felületet alkotnak.” A Nyugat-nemzedék három legnagyobb alakjának ilyen korai együttes értékelése szokatlan éleslátásra vall. Az 1910-es évek folyamán az irodalmi köztudat elfogadta Balázs Béla megállapítását. Hatvány Lajos jelképes gesztusa volt, hogy Ady halálának hírére Ady özvegye, Csinszka után azonnal Babitsot és Móriczot vitte a szanatóriumba. Babits a Nyugat gyászjelentését és vezércikkét fogalmazta, Móricz pedig segédkezett a halott Ády fölöltöztetésén,és ő választotta ki tölgyfakoporsóját. A politikusokon kívül két jelentős író beszélt a ravatalnál a Nemzeti Múzeumban: Babits és Móricz. * A diákköri Babits—Juhász—Kosztolányi-levelezés egy korai elítélő hangú véleménye az akkor még otthoni hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív úrifiú meghökkenése a Vér és Arany szókimondó szövegeitől. Az élete folyamán közreadott vagy írásba foglalt 58 megnyilatkozása közül ez az egyetlen negatív — voltaképpen a kö3
