Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 2. szám - Raffai Sarolta: Morzsahegyek (Kisregény, I. rész)

a fejét. Sisák ökle a levegőbe kaszál. A másik kettő is ugrik — vagy csak dobbant? A Fiú a bokorvesszőknek ront, belehuppan az árokba, föltápászkodik — kimászik az úttestre. Azok hárman ismét egy vonalban sorakoznak, arccal az úttest felé. A Fiú eszeveszett, nagy ugrásokkal, nagy lendülettel rohan. Négyszáz méter a távolság hazáig — ma este már nem kerülhetnek elébe újra. Ma este már nem — ma nem — ma nem — lihegi önmaga csillapítására — ma nem, ma nem, ma nem.

Átmeneti biztonság az előszoba biztonsága, szűk, fojtogató, mert éppen csak elcsitít — egy sorozat lélegzetvételre elegendő. A kinti veszedelmeket lezárja, s máris a lakás mélyeire nyit.

Világosságot kiszűrődni sehonnan sem lát a Fiú, kabátjáról sebtében lekefélgeti, vizes szivaccsal letörölgeti az árulkodó sárfoltokat. Megnyugszik. Anya még nincs itthon, valószínűleg túlórázik, bár ez sem bizonyos. Egy idő óta semmi sem bizonyos.

(Folytatás a 3. számban.)

24