Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 2. szám - Buda Ferenc: Szólásért való ének (Vers)
BUDA FERENC SZÓLÁSÉRT VALÓ ÉNEK Uramisten, ügyelj reám, mert érkezett nagy nyavalyám, feljött napom pusztaságra, jutottam rideg szállásra. Elért az idő haragja, fekete aszály évadja, forgok sokféle próbákon, vergődöm beton-kamrámban. Anyám méhéből kivontál, szólván néven szólítottál, terhet rám bőséggel raktál, gondtól rakott fészket adtál. Bujdostam szoros utakon, ismeretlen földhátakon, hosszában poros pusztáknak, székiben szikes mezőknek. Homokszitáló szelekkel, sófehér felhőfalakkal, hágtam a hegyek hátáig, fatenyészet határáig. Szavam fogytán, gyéren szóltam, gyarló voltomban némultam. Hideg vassal száraz fába kezdettem én más munkába.
/
