Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 2. szám
ILLÉS BÉLA 1895—1974 Elhunyt Illés Béla, a magyar szocialista irodalom egyik kiemelkedő egyénisége. Fiatalkori élményei Kárpát- Ukrajnához kötötték. Az első világháború idején formálódik humanista magatartása, a Tanácsköztársaság idején és utána pedig kommunista világnézete. Emigrációba kényszerül: Bécsbe, majd Kárpát-Ukrajnába, aztán újra Bécsbe, végül a Szovjetunióba megy. Ekkor bontakozik ki írói tehetsége: megírja az 1918—19-es forradalmakat idéző Ég a Tisza című regényét, majd a mai napig legnépszerűbb, életművének — azt hisz- szük legkiemelkedőbb alkotását — a Kárpáti rapszódia című regényét. A második világháború idején részt vett Moszkva védelmében és Magyarország felszabadításában. E harcok élményét dolgozta fel például a Fegyvert és vitézt éneklek című művében. A Honfoglalásban a Don-kanyarnál harcoló magyar katonák sorsát rajzolta meg. A mikszáthi anekdótikus stílust követő Illés Béla egyik népszerű kötete az „Anekdoták és újabb egészen rövid történetek”. A hosszú idő óta betegágyhoz kötött Illés Bélában rokonszenves, derűs, anekdótázó barátot, elvhű harcostársat és jelentős írót vesztett a magyar szocialista irodalom.
