Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - MŰVÉSZET - Csontváry kiadatlan írásai

Titkos társulatok alakultak a dohányzás meghonosítására, a nagymérvű húsevés fogyasztására.

Titkos társulatok alakultak a tea, kávé, ópium, cocain és morphium forgalmára, a telhetetlen kalmárok gazdagítására. De alakultak titkos társulatok az arany gyémánt s minden érték lefoglalására és a kőszén elpusztítására. De alakultak társulatok emberhús vásárlására, az Isteni teremtmény meggyalázására.

Társulatok alakultak a fajtalanságra, a testi élvezet kihasználására.

Társulatok alakultak a kenyér, a zsiradék, a tej hamisítására s a liszt értéktelen osztályozására.

De kialakultak társulatok mindennek a hamisítására, csak nem az Isten imádatára.

Miért kötött határokhoz az Isteni bölcselet ezen a világon mindent, ami fajtulajdonságot jelent.

Fajtalan nemzet közösséget, fajtalan közös szerelmet nem ismer el a természet.

Ti hibás emberek nem elég, hogy a sarlatánok útjain eltévedtetek, hanem az isteni természettel szemben támadásba mentetek.

Ti nem voltatok megelégedve az egészséges tiszta levegővel, megrontottátok füsttel, bűzzel, ti nem voltatok megelégedve a legjobb forrásvízzel, teli tettétek magatokat különféle szesszel, ti nektek hiába sütött a nap— ti nem vettétek észre, ti előttek hiába Zúgnak a patakok, rohannak a folyók, megtermékenyíteni őket ti nem voltatok arra valók.

Ám menjetek az ócsárolt barbárokhoz, akárcsak a földközi tengerpartokhoz; mit művelnek ott az emberi kezek, kis folyó vízzel mentén letelepszenek. Milliók számára különfélét termelnek. Ők nem zúgolódnak a kis forráspatak mentén, addig mi az egyik határban a kimaradt esőmiatt zúgolódunk, a másik határban a bö eső miatt káromkodunk, a nagy vihar közeledtére a korcsmában pipára gyújtunk. —

Ezek a hibák, melyek általánosan feltűnnek a világlátott egyén szemében, lehetetlen, hogy uralkodjanak a természetben. Éppen azért, mert az Isteni természet ezeket nem tűri, az emberi nem fajtulajdonságát elveszti, fajtulajdonság nélkül a családfa nem fejleszthető, fejlesztés nélkül az élet ezen a földön nem folytatható.

Ki festhet csataképet?

Három lapban háromféle cikk jelent meg, de egy sem foglalkozik azzal, hogy ki festhet és ki nem festhet csataképet, vagyis ki lehet és ki nem lehet zseni ezen a világon (lásd: Csont- váry a Lángész című füzetét, Németh könyvkereskedő kiadása, Budapest, Fehérvári út).

A három cikk háromféle irányban keresi az igazságot, az első, úgy emlékszem, a Pesti Hírlapban azt írja, hogy azok a festők, akik forradalmilag ököllel tülekedtek az elsőbbségért, úgy magyarok, mint osztrákok, egy év óta a harctéren tehetetlenül állanak, s a csataképfestésnél még dadogni sem tudnak, a másik a Budapesti Hírlapban arról emlélkedik, hogy a csataképfestés megoldására zsenikre van szükség, ő tőle várja a formulát, mely a festőknek megmutatná az utat, a helyes irányt s a kiindulás pontját. A harmadik cikk pedig, amely a Magyarországban íródott, az osztrák és a német művészek előtérbenyomulásától, azok beözönlésétől fél, mely 120—200 csatakép megfestésére fog vállalkozni, és a magyaroktól a kétmillió koronát is megszerzi és csatasorba állítja a fejedelmeket, kormányokat, festőket, a nagyközönséget, a katonaságot, szóval a dicsőségre szomjazó nemzeteket, mert a háború után a dicsőséget élvezni, abban gyönyörködni csakis a csataképek útján lehet.

Meg kell jegyeznem a nagyközönség tájékoztatására, hogy a technika terén nagy változásokon mentünk át, és ma már elöltöltö pisztolyt, sem kovás puskát, sem elöltöltő ágyút nem használunk, sőt a fegyvereket és az ágyúkat is oly műszerekkel láttuk el, amelyeknek lövése biztosan talál. Ebben a háborúban, ahol nemcsak a harcmodor, az eszközök, a technika változott meg, hanem a soha nem képzelt lövegek, a 30 és feles, a 42-esek irtózatos rombolása lepte meg a világot— ez ugyanaz, mint a festészetben a 30 és 40 négyzetméteres plener vásznak hatása.

A csataképfestés tehát ezek után olyan erőpróbát rejteget, mely versenyre hívja ismét a nemzeteket, reméljük azonban, hogy ez a verseny lesz az utolsó, mely az Isten igazát lesz hivatva tolmácsolni, hivatva lesz az Istent igazolni.

158