Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Sütő József: Kiskunsági parasztszínpad a millennium évében

PARASZTSZÍNPAD A MILLENNIUM ÉVÉBEN

1971-ben ünnepelte a kecskeméti Katona József Színház fennállásának 75. évfordulóját. 1896 óta van Bács-Kiskun megyében magasabb igényű, modern színháznak állandó otthona. Érdekesen egybeesik ezzel egy másik, a Kiskunságban nevezetes színháztörténeti évforduló: 77 éve annak is, hogy Halason egyszerű napszámos parasztokból műkedvelő színjátszó csoport alakult.

Ennek a parasztgárdának a szereplése több szempontból igen érdekes és értékes haladó jelenség volt nemcsak a Kiskunság kulturális életében, hanem országos viszonylatban, a hazai színjátszás történetében is.

A parasztokból alakult műkedvelő társaság létrehozásának „merész gondolata”, megszervezésének és a rendezésnek a munkája Dékáni Árpádnak, a halasi gimnázium tanárának, a világhírű halasi csipke tervezőjének és egyik megteremtőjének a nevéhez fűződik. A fiatal rajztanár igen aktív szerepet játszott a XIX. század végi és XX. század eleji Halas társadalmi életében. Korcsolya Sport Egyletet létesít, az Iparos Ifjúság önképző Egyesületének az elnöke, 1896 — 97-ben pedig lapszerkesztő is. Különös kedvtelése volt a műkedvelő színíelő- adások megszerettetése az értelmiségi és az iparos ifjúság körében. 1895-ben felújítja 40 tagból álló műkedvelővel a Halason még 1841-ben alakult Szinházkedvelő Társulatot, s buzdításul nemcsak rendez, hanem maga is játszik. Ugyanez év végén napszámos parasztokból is szervez egy színjátszó együttest, és hét heti tanulás után 1896. január 14-én a csoport a városi nagyvendéglő színpadán (Halas modern színházépülete csak 1906-ban épült fel) előadta Tóth Edének Ä falu rossza c. népszínművét.

118