Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - Dávid András: A délszláv epikus énekhagyomány magyar hőseiről (A versek Nagy László, Dávid András és Kiss Károly fordításai)
DÁVID ANDRÁS A DÉLSZLÁV EPIKUS ÉN EKHAGYOMÁNY MAGYAR HŐSEIRŐL A délszláv epikus énekhagyományról s az abban szereplő magyar személyekről szóló dolgozatunkat két szerkezeti részből építjük föl. Az elsőben a jelzett témával kapcsolatos alapvető ismereteket tekintjük át vázlatosan, bevezetőként; a második részben pedig szövegválogatást közlünk, amely a bevezetőben elmondottak legalább részbeni szemléltetését fogja szolgálni. I. A délszláv népköltés énekanyagának, pontosabban énekhagyományának gazdagsága, szinessége és sajátos hagyományőrző eredetisége ide s tova már kétszáz esztendeje ismert Európa-szerte. Amióta ugyanis Alberto Fortis (1774), Goethe (1775), Walter Scott (1799), Puskin, Merimée s nem utolsósorban Kazinczy Ferenc (1789) rácsodálkozott a szerb-horvát népi költőiség üde és gazdagon ömlő forrására, az érdeklődés csak fokozódott. A többé-kevésbé megértett s a jól-rosszul visszaadott fordítások és átültetések könyvtárnyi anyaga pedig közönséget hódított a szerb-horvát hagyományos énekköltésnek Európa nyugati és keleti népei körében egyaránt. Az elmúlt évtizedek mindenképpen tovább növelték az erre vonatkozó érdeklődést, a délszláv népi líra és epika befogadóinak táborát méginkább megsokszorozták, főképpen azonban a vonatkozó tudományos elméleti ismeretek alapvető minőségi meghatározóit korrigálták. Ilyen alapon ma már minden eddiginél átfogóbb, teljesebb, tárgyilagosabb és föltétlenül tudományosabb megalapozottságú körképet lehet festeni a délszláv hagyományos énekköltés legtöbb kérdéséről és jelenségéről. így mindenekelőtt ma csupán szerb-horvát népköltésről szólni, annyit jelent, hogy a témakört, akarva-akaratlanul is, lényegesen leszűkítjük és egysíkúvá tesszük. Arról van szó. tudniillik, hogy a mai Jugoszlávia területén élő délszláv népek (a szerbek, horvátok, szlovénok, macedónok, Crna Gora-iak, valamint a Bosznia és Hercegovina területén élő mohamedánok) egységes és integritásában ténylegesen 62
