Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4-5. szám - Katona Judit: Versek

KATONA JUDIT

VIRÁGÉNEK

Ne bánts de bántalak húsomról lehántalak csontomról lefejtelek őrizlek felejtelek mellem tisztásán alszol bőrömmel takaródzol lemorzsolom a vágyad vakító csigolyádat bölcsőkarom magasztal sodródsz véráradattal ütődsz fogam kövéhez mellem tisztásán ébredsz s hajnalig be is járod körülárkolt halálod.

MÍNUSZOK

Kékült dacommal űztek egyre. Bújtam félelmek drótsövényén. Nincsajtók előtt tépelődtem csöndárkokban mozsárnyi békén. Riasztott városok követtek. Hálót dobtak rám virágok.

Akik szerettek, megköveztek, így lettem emberségben álnok.