Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - MŰVÉSZET - Sümegi György -Goór Imre: Bács-Kiskun megyei képzőművészek (Gál Sándor, Pálfy Gusztáv, Kalmár Sándorné, Túri Endre)
nak megfelelően árnyalt rajz: megannyi festői erény. S ha a művész ezeket alkalmazza a fekete-fehér változataiban, az ékes bizonyság arra, hogy a két technika mennyire feltételezi és gazdagítja egymást, s avatott kézben a kifejezés hatékony eszköze lehet. Festményei olajpasztellek. Témáik a grafikákéhoz hasonlóak. A monotypiákkal együtt szemlélve ezeket az alkotásokat megdöbbenünk azon, hogy azoknak a porzsás, horzsolt, levegős felületei mennyire megfelelnek a kartonra áttett olajkréta s a papír szövete által született síkok hatásának és a vonalak — ha olykor bátortalanabbul is — mily közel állnak a monotypiára közvetve felvitt vonalak gazdagságához. Kalmárné útja — a kezdeti vargabetűk után: amelyek inkább zsürizési rendszerünk hibáiból íródtak — mindinkább egyenesbe fordul. Talán még megérjük, hogy önálló bemutatója és sokszori közös kiállítási szereplése után a hivatásos képzőművészek — hivatalosan is tudomást véve róla — szervezetükbe fogadják. TÚRI ENDRE Budapestet hagyta el azért, hogy egyik választott technikájának hódoljon. Kétéves kecskeméti működése gazdag eredményeket hozott. Új eljárások sorát kísérletezte ki a színben, s a felületek kialakításában egyaránt; s mivel Túri a soha meg nem nyugvók és megpihenni sem tudók sorából való. kísérletezéseivel egyidőben témáinak világát is arányosan gazdagította: a Zománcipari Művek helyi gyáregységében szerzett benyomásait összegezve szerkezetekről, emberi kapcsolatokról s az élmény által felfrissült társadalmi ideálokról és ideákról olvashatunk művein különös nyelvű, érett művészi fogalmakat, amelyek Ítéletekké állnak össze a szemlélőben. A szellemi tűzben fogant s a kilencszáz fokon új életre serkent alkotások két év alatt szerzőjük nevét megyeszerte ismertté tették; de ismerős Túri Endre az országos kiállítások szereplőinek névjegyzékéből is. Az időszerű kérdésekhez mindenkor van szava: pályázatokon éppúgy találkozunk nevével, mint pl. a Vadászati Világkiállításon vagy az évente bemutatott „Ezüstgerely" sportpályázati anyag kiállító művészei között. Napjainkban a tűzzománc-technika fellendülőben van. Oly neves művészek művelik, mint Stefániái Edit vagy Kátai Mihály. Ahány jó művész, annyi sajátos világ: egyikük a klasszikus egyházi alkotásokból indulva alakítja művészetét, másikuk mitikus elemekkel átszőtt hitvilágunk emlékének kifejezéséből, megidézéséből teremt izgalmas újat. Túri mai életünk sokarcúságát, sokszor egymásnak ellentmondó tartalmait, problémáit és újszerű szépségét fogalmazza meg. Mélyen humanista szelleme újra és újra szimbólumokba sűríti az erőszak, a háború gondolatát. E műveinek alaphangját a dráma hangulata hatja át, melyekbe a vér színeinek felkiáltójelei csattognak bele lázítva, mozgósítva .. . Túri Endre a főiskolán előbb Kmetty János, majd Pór Bertalan tanítványa volt. Főleg Pór mester mércéje segítette művészi fejlődését. A rajz kifejezőereje, a vonalak, foltok ritmusa már a növendék korai célkitűzései közt szerepel, amelyekben Pór mester példája csak megerősíti. Szerencsésen találkozott a tanító és tanítvány abban az elvben is, hogy csak a nagyon alaposan megküzdőit élet adhat tartalmat a művészetnek. A művészi életúton előbb a rajzok jelezték Túri tehetségét. Festményeiben máig is a határozott rajzi szerkezet a legnagyobb összetartó erő; színeiben — a festői hatásokra való törekvés eredményeként — ezzel a felfogással látszólag ellentétes nézet érvényesül : átlépi a szerkezet lehatárolt formáit. Az ellentét azonban, mint mondtam, csupán látszólagos s amint művei erről ékesen tanúskodnak, különös izgalom sugárzik a megoldásokból a festői hatások hangulatteremtő erejének és a szerkezetesség racionális mondanivalójának együtthatása eredményeként. 72
