Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág

fogja majd csökkenteni a tanyai lakosok számát, mert a mezőgazdaságban foglalkoztatottak a továbbiakban nem a tanyás településformát fogják választani. Elősegíti a bomlást az is, hogy az élelmiszergazdálkodás jelentős technikai, technológiai felfutása következtében lead területeket. „Ne vegyék rossz néven az elvtársak, ha ügy fogalmazok, hogy feleslegessé válnak termőterületek, mert kisebb területen képesek va­gyunk megtermelni azt az élelmiszermennyiséget, amely a hazai szükségletre és exportra kell." Gyorsítja a tanyavilág bomlását az, hogy a kisüzemi árutermelés költsége relatíve nö­vekszik. „Sokat beszéltünk arról, hogy a termelés a házi fogyasztásra és az áruterme­lésre is a ház körüli hulladékból olcsóbban, kisebb ráfordítással oldható meg. Ez egy bizonyos fejlődési szakaszban igaz volt, a következőkben azonban növekszik a kisárutermelés ráfor­dítási költsége." Abból az erkölcsi meggondolásból kiindulva, hogy a szocialista államban a tanyán élő állampolgár nem kerülhet elfogadhatatlanul hátrányosabb helyzetbe a városban élőnél, természetes a tanya infrastrukturális fejlesztése. Azonban az ország 79 városának infrastruk­turális ellátási szintje is igen alacsony. Az ezredfordulóra körülbelül 126 városi rangü település lesz az országban; ám ha a város ismérveit, kézzel fogható mutatóit keressük (vízvezetékhálózat, útburkolat, stb.), „nem tudnánk azt mondani nyugodt lelkiismerettel, hogy a jelentkező új településeknél egyértelműen megvannak a műszaki feltételek a városi rang eléréséhez." Emellett a falvak infrastruktúráját, sőt az üdülő területekét is fejleszteni kell. Tanyá­nál az alapvető infrastruktúra a közlekedés és az áramellátás. Az erőforrások szűkös­ségére való tekintettel azokat a tanyatelepülési formákat lehet elfogadtatni és tényleg fejleszteni, amelyeknél az infrastrukturális ellátás a leggazdaságosabban oldható meg. VILLAMOSÍTÁS - AKADÁLYOKKAL Vajda György (a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója) hozzászólásá­ból először néhány sarkalatos igazságot és nyomatékos megállapítást szó szerint idézünk: „Korunkban a villamosé ne rgia-el látás a civilizált élet alapvető feltétele, e nélkül a modern élet, a termelés... nem képzelhető el." „Tudjuk, hogy a villamosítás — bár átmenetileg konzer­válja a tanyát —,a villamosított tanya nem az elmaradottságnak, hanem a tanyai lakosság szociális, kulturális fejlődésének, a világba való kitekintésének a jelképe." „Az áramszol­gáltató vállalat a villamosenergia-ellátást. ezen belül a tanyavillamositást elsősorban társadal­mi szempontból fontos kötelességként kezeli." Az ország megközelítőleg 840 ezer külterületi lakosa közül 680 ezer nem részesül villa- mosenergia-ellátásban. Ennek egyik alapvető oka az a korábbi tévhit, miszerint ez a tele­pülésforma viszonylag rövid idő alatt önmagától megszűnik. A másik ok gazdasági, technikai: a tanyavillamosítás a falusi belterületeknél ötször költségesebb — nem véletlenül került tehát a villamosítás végére. A Gajdócsi elvtárs által is említett tanulmány megállapítja, hogy a tanyavillamosítás nagymértékben gazdaságtalan. Néhány számot erre: ha az 1985 után is fennmaradó mint­egy 33 ezer tanyát villamosítanák („ami természetesen nem képzelhető el”), ahhoz becs­lés szerint 1420 kilométer 20 kilowattos távvezeték 525 transzformátorállomás 5820 kilo­méter kisfeszültségű hálózat szükséges és 800 millió forint költség. Dél-Magyarország terü­letén (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék és Pest megye déli része) az 1985 után fenn­maradó tanyák villamosításának becsült anyag- és költségvonzata 14 ezer kilométer há­lózat és 2 milliárd 100 millió forint beruházási összeg!... 46

Next

/
Thumbnails
Contents