Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Karikó Sándor: Hess András helye a magyar kultúrtörténetben
eredményeink mögött azonban egy egész történeti korszak vajúdása zajlik. Ez a folyamat valamikor a XV. század közepén kezdődik, feltűnően korán, a Gutenberg-biblia megjelenése után alig 18 évvel. A magyar könyvnyomdászat fejlődésével foglalkozók nem kis büszkeséggel állapíthatják meg a kultúrtörténeti tényt: Magyarországon, a nyugati kultúrnépek javarészét, a sokkal kedvezőbb kultúrális viszonyok között fejlődő országokat megelőzve, már 1473 elején egy Hess András nevezetű nyomdász Budán megalapítja az első magyarországi nyomdát. Ezzel olyan államokat előzünk meg, mint Spanyolország, Anglia, Ausztria, hogy csak abban az időben a legfejlettebb államokat említsük. Ez nem véletlen mondaná rá azonnal a köztudat, hiszen Mátyás király, a humanista államférfi az uralkodó ebben az időben, aki a török sarkában is a nyugat-európai államokkal vetekedő, magasan jövedelmezett országot tud kiépíteni. A humanizmus pedig a királyi hatalom, a központosító törekvések támaszának szerepét játssza. A magyarországi humanisták is Mátyás udvara köré tömörülnek (mint Itáliában a fejedelmek köré), s közülük kerülnek ki a könyvmegrendelők is. Ezért Mátyás udvara szükségszerűen kell, hogy ilyen korán létrehozza a maga nyomdáját, Magyarország első nyomdáját. A tények és a feltevések számbavétele azonban egészen más következtetéseket eredményez. Hess Andrásról és nyomdájáról szinte semmi forrásanyag nem áll rendelkezésünkre. Egyetlen tényleges forrásunk van, az un. Chronica Hungarorum, azaz a Magyarok Krónikája, amit — mivel Budán nyomtatják ki — Budai Krónikának neveznek, illetőleg a krónika elé szedett rövid dedikációs levél, amolyan előszó, amelyből megtudjuk, honnan jön Hess András, milyen körülmények között és miféle céllal nyomtatja ki a Magyar Krónikáját. Az előszó végén olvashatjuk: „Bevégezte Hess András Budán az 1473. esztendő pünkösd előtti szombatján. ” Hess András még két rövidebb lélekzetű értekezést nyomtat ki, amihez azonban már előszót sem ír, s a nyomtatványra is csak a kezdőbetűit szedi. Ezenkívül semmi konkrét anyag nem áll rendelkezésünkre Hessről és nyomdájáról. Talán ennek tudható be, hogy a különböző jegyzetek, összefogaló munkák, tanulmányok meglehetősen szűkszavúan fogalakoz- nak vele. Pedig hát a magyar nyomdászat történetével — közte Hess Andrással — olyan jeles kutatók foglalkoztak (Novák László, Gulyás Pál, Fitz József), akiknek munkáira legalábbis illene odafigyelnünk. A kutatók munkája által összeáll a hézagos anyag. Módszerük az egyetlen meglévő emlék, a krónika és előszava tüzetes elemzése, illetőleg különböző területű anyagokból való következtetés. A források hiányában így sem tudunk egyértelmű választ adni jónéhány kérdésben, és be kell érnünk feltevésekkel, amelyek bizonyos értelemben romantikus színezetet kölcsönöznek Hess András és nyomdája történetének. HESS ANDRÁS ÉS A BUDAI KRÓNIKA Hess András pályája kezdetét csak elképzeléssel tudjuk körvonalazni. Minden valószínűség szerint német származású titkár, jóllehet egyetlen német nyelvű lexikon sem említi nevét. Valamelyik német főpapot titkári minőségben Rómába kísérheti. Aztán ott marad mint hivatásos kéziratmásoló. Az 1460-as években egyre több nyomda alakul meg Itáliában, így Rómában, becslés szerint már 10-15 is működhet. Hamarosan több nyomda dolgozik Itáliában, mint a nyomda „őshazájában”, német földön. Ennek az lehet az oka, hogy Itáliában erre az időre már megerősödik a polgárság, s ezen a területen élnek a humanizmus legrangosabb művelői, illetőleg itt pártfogolják a legtöbben. A nyomdászat előretörése lassan tönkreteszi a kéziratmásolók kilátásait, ezért Hess András felhagy állásával, és beáll nyomtatólegénynek az egyik római nyomdába. Hess szorgalmas és tanulékony, csakhamar ki74
