Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Rusvay Kálmán: A korai jász benei edény felirata
jel. Ez az ó-görög ábécében nem fedezhető fel. Tehát feltételezhetjük, hogy esetleg az ó-görög ábécé kialakulása előtti idők hagyatéka. És tényleg a kréta-mykénéi szótagirásban a po szótag jele pontosan egyezik a feliratban szereplő alakzattal (Doblhofer: 79. és 81. ábra). Ha kezdő szótag. akkor megengedi azt a következtetést, hogy a mai őszét poet szó első szótagjáról van szó. (gy mint poéta, mint költő a halott nem volt közönséges halandó. Küldetése volt. Ezért örökítették meg írástudó barátai nevét, hivatását és ezért kiáltották utána a sírba az UASIS szóban kifejeződő maradandó jelentőségét népe számára. Ha pedig ez így van, akkor ennek a két jelnek nagyobb a jelentősége, mint a felirat két igealakjának. A halott egyénisége jelzésén kívül népe történelmébe is bepillantást enged a felirat po szótag- jele Alátámasztja azt a történelmi adatot, hogy Irodalom 1. Németh Gyula: Egy jász szójegyzék az Országos levéltárban. M. Tud. Akadémia Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közi. 1958. XII. k., 1—4. 2. Rusvay Kálmán: öt szó a Jász szójegyzékből. Kézirat közlés alatt. 3. Kada Elek: Városunk őstörténetéből. A Kecskeméti Katona József Kör 1905 — 1912. kettős ciklusának évkönyve. Kecskemét, 1914. 93 — 118. — Kecskeméti Lapok. 1911. 4. Párducz Mihály: A szarmata kor emlékei Magyarországon. Orsz. Magyar Tört. Múzeum. Budapest. I. 1941, II. 1944, III. 1950. 5. Szabó Kálmán: Kecskemét th. város múzeuma. 22. évszám nélkül. 6. Nagyfalusy Lajos: A kecskeméti múzeum egy rejtélyes felirata. Kalocsai Kollégium. A kaloaz alánok, a korai jászok és a mai oszétek ősei, a Kaukázus északi lejtőin és a tőlük északra elterülő, felső (sarmata) síkságon az i.e. VII. században történt megjelenésük előtt kisázsiai katonai vállalkozásaik során nemcsak a sémi népekkel, hanem a keleti görögséggel, sőt a kréta-mykénéi műveltséggel is érintkezésbe kerültek. Ezért volt lehetséges az. hogy az i.e. VII. században kialakult ó-görög ábécét az ó-sémi betűvel és a kréta- mykénéi po szótag jelével kiegészítették. Ezek a nyelvészeti adatok feljogosítanak annak a feltételezésére, hogy az alánok, illetve a korai jászok között kellett lennie egy írástudó társadalmi rétegnek, amely Kisázsiában és a pontusi görög gyarmatok szomszédságában a műveltséghordozó írásbeliséget elsajátította és közel ezer éven keresztül (i.e. VII. század — I. sz. II.—III. század között) áthagyományozta az utódokra. csai Jézus-társasagi’Érseki Szent István gimnázium intézeti lapja. 1936. jan. 52. sz. 7. Mészáros Gyula: Jazig nyelvemlék Magyarországon. Népünk és nyelvünk. Szeged. 1937. IX. 2. füzet, 33 — 51. 8. Gaál László: Pár szó a ladánybenei jazignak vélt felirat olvasásáról és magyarázatáról. Széphalom. Szeged. X. 1939. 49-51. 9. Nagyfalusy Lajos: Ógörög betűs feliratok az alföldi sírleletekben. A kalocsai Jézus Társasági Szent István Gimnázium évkönyve az 1940 — 41. iskolai évről. Kalocsa. 1941. 7 — 19. 10. Kéki Béla: Az írás története. Budapest, Gondolat, 1971. 11. Ernst Doblhofer: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Budapest. Gondolat, 1962 72
