Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám - ÖRÖKSÉG - Nyers Rezső: Erdei Ferencről

párt titkára volt, és már akkor szövetséget keresett és szövetséget talált a szocialista mun­kásokkal. Emlékezetes volt, bizonyos országos hirt is kapott, amikor 1937-ben a makói szövet­kezetben egy baloldali fordulatot sikerült elérniök. Erdei Ferenc ihletésével és vezetésével, amikor a kisparasztok és a szocialisták leszavazták a kormánypárti vezetőséget, és baloldali vezetőséget állítottak a szövetkezet élére. Amit persze nem bírt el a hatalom. Fél év alatt mindenféle manipulációkkal, országos álszövetkezet létesítésével — amelybe belépni kény­szerítették ezt a makói szövetkezetét — elmosták, elvették a szövetkezet önállóságát. A tagok többsége a nagy nyomás alatt végül is beletörődött ebbe. Talán ez volt az a pillanat, amikor a válaszút elé került makói dolgozók az obstrukció helyett a beletörődés mellett döntöttek, amikor Erdei Ferenc úgy érezte, hogy elhagyták őt hívei. Amikor ha nem is egyedül ő, de kevesen maradtak az ügy mellett. Ö nem adta meg magát, kivonult a szövet­kezetből híveivel együtt, és ez a vonulás a jövő felé vonulást jelentette. Ekkor már fokozottan az országos politika felé fordult. A népi írókkal együtt részt vett a Márciusi Front megalakításában, a Szabad Szó szellemi arculatának formálásában, a Szabad Szó körüli politikai mozgalom szervezésében. 1939 nyarán, Makón részt vett a Nem­zeti Parasztpárt megalakulásában, amelynek a háború előtt nem lett országos folytatása, a parasztpárt helyi szervezeteinek megalakulására nem kerülhetett sor. Részt vett a népi sor­ból származó egyetemisták mozgalmában, a népi kollégiumok megszervezésében. 1943-ban ismét börtönben van. A Válasz 1937. évi számában írt nagyhatású cikket, melynek címe „A szabadság politikája" volt, s melyért a Horthy-rendszerben börtönt kellett vállalnia. Részt vett a fasizmus elleni harcban, az ellenállási mozgalomban. Részt vett a Magyar Frontban kommunistákkal, szociáldemokratákkal és haladó polgárokkal együtt. A Magyar Front megbízásából indult el lényegében illegalitásba, 1944 októberében fivé­rével együtt Budapestről, hogy ezen a tájon, a Kiskunságon keresztül haladva, a fronton keresztül eljussanak a felszabadítókhoz, hogy eljussanak Szegedre. Eljutottak és akkortól kezdve vált Erdei Ferenc az ország egyik vezetőjévé. Először csak Szegeden, a felszabadult ország kis részén a nemzeti függetlenségi front egyik vezetőjeként, azután Debrecenben, az ideiglenes független nemzeti kormány tagjaként, belügyminiszterként, és a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjeként. 1945-től 1956-ig Erdei Ferenc életét a politikai cselekvés töltötte ki, szinte minden napját és minden óráját. Ennek így kellett lenni, hiszen a felszabadulás egy rombadőlt országban következett be, hiszen az újat-építés a régi elleni harcot is megkövetelte, a régi urak nem adták fel egykönnyen és mindörökre régi pozíciójukat. Ebben a harcban Erdei Ferenc mindvégig következetes volt az új Magyarország, a baloldal, a népi egység soraiban, mindvégig a vezetésben harcolt a jövőért. Egyik fő kidolgozója a Nemzeti Parasztpárt földreformtervének, amelyet a kommunista párttal megtárgyalva, azo­nos törekvéstől vezetve hirdettek meg. Egyik megalkotója volt egy jelentős közigazgatási reformtervnek 1945-ben, amely hatással volt a magyar közigazgatás fejlődésére. Egyik veze­tője a baloldali blokknak, amely a kommunistákból, a szociáldemokratákból és a Nemzeti Parasztpárt tagjaiból tevődött aktuális szövetséggé. A fordulat évében 1948-ban részt vett abban a nagy megmozdulásban, amelynek célja volt a szocializmus útjára lépni. Főbb erőit pedig azon politikai erők összefogása jelentette a kommunisták vezetésével, akik a szocializmust akarták és vállalták. Földművelésügyi minisz­terként dolgozik hosszú ideig, egyik irányítójaként a mezőgazdaság czocialista átalakításá­nak hazánkban. Abban az időben, amikor a parasztságunkkal meg kellett ismertetni a szocialista mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, amikor tanulni kellett a szövetkezet épí­tését a gyakorlatban, amikor mondhatom, szinte csak hibákon keresztül lehetett igazán meg­tanulni, hogy mi a jó és mi az, amit el kell vetnünk. Lelkesen vetette bele magát a munkába. Látta a jó célt és harcolt érte, és látta a hibákat is, melyeket szervezés közben elkövettünk. Nem takargatta ezeket a hibákat, vállalta és éppen ezért volt nagy része abban, hogy a hibákat 1957 után eredményesen tudtuk kiküszöbölni, és eredményesen tudtuk befejezni a mezőgazdaság szocialista átalakítását hazánkban. Ö nagyon jól látta, hogy a politikai hibák nem a marxizmus — leninizmus eszméiből követ­keztek, nem az eszme volt felelős azokért, hanem az emberek, a téves helyzetfelismerés a gyakorlatban, és amellett még az emberi gyarlóságok. 1956 —57-ben szívéből is, meg józan megfontolásból is csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájához. Mind­48

Next

/
Thumbnails
Contents