Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Beszélgetés az elnökválasztásról
ZÁM: Gazdája! CSANAKI J.:... gazdája. De végigment a falun, a tagságon mindenütt, hogy ki fogom nyírni a svábságot meg hasonló... Meg itt hagynak, hogyha én leszek ... Gondolom, ezek befolyásolták a választás végső eredményét. KOVÁCS J.: Nem azt mondom, hogy nem volt olyan sváb ember, aki terád szavazott volna. CSANAKI J.: Volt! KOVÁCS J.: Én csak általánosítok. Én az általánosítást mondtam, kiszűrtem, amennyire tőlem telhetett, amilyen informáltsággal akkor rendelkeztem, hogy azért a többség melyik oldalra, hogyan orientálódott. Ebből következtettem csupán. ZÁM: Tapasztalatai megegyeznek az enyéimmel. Bács megyében több két- vagy háromnemzetiségü községben megfordultam, és ott is csend, rend, béke van mindaddig, amíg valahol valami miatt ki nem éleződik a helyzet. Ez természetes, amit Deák elvtárs is meg Csordás elvtárs is kifejtett: hogy a békés hétköznapokban ezek a régi sérelmek kezdenek összemosódni. Ez a jó, ez a helyes. De ugyanakkor magunkat csapnánk be, hogyha nem vennénk észre, hogy kiélezett helyzetekben ezek a dolgok élükre állnak, és olyankor aztán talpán kell lenni annak, aki az együttélést a továbbiakban meg akarja őrizni. Még akkor is a talpán kell lenni, ha ez a pozícióját veszélyezteti. \ FRITS K.: A választás után én józanul átmentem a kocsmába, és bizony volt az ellenzékből qlyan, aki azt mondta, hogy „most nem sikerült”, és még könnyezett is. Együtt szórakoztunk, két pohár bor mellett, és könnybe lábadt a szeme... Ezt tudom mondani csak erre! KOVÁCS J.: Talán az emberek megtévesztésére azok az események adtak okot, amik lezajlottak — de nem az emberek előtt. Csanaki elvtársat látták szintén a Felvidékről idetelepült agrárszakemberekkel, akik nem a községben dolgoznak. De több órán keresztül beszélgetett velük, asztaltársaságban, a vendéglő presszójában. Ezek Ordason, Hajóson, — nem tudom, hol dolgoznak, különböző helyeken. Most mi kell az egyszerű tagnak?... Látja — ezek rokonságban is vannak, ahogy én tudom és agrár- szakemberekként is dolgoznak. Na, most mi kell ebben a hangulatban, ebben a szituációban, mint más. hogy a jelölt az már tárgyal agrárszakemberekkel! A tagok ezt látják, a tagok előtt zajlanak ezek a beszélgetések... Rögtön következtetnek, és máris ki van találva, hogy ki helyett ki jön — és ezekből táplálkoznak ezek a nézetek, hangok... Az, hogyha Csanaki elvtársat választják meg elnöknek, akkor a Csanaki elvtárs meneszt egy sor vezetőt, és helyükbe hozza az ö általa javasolt személyeket. CSORDÁS M.: Az biztos, hogy én kijelentettem és máma is kijelentem, hogy ez a választás helyes volt. ZÁM: Hadd tegyem hozzá: én sem Írtam azt, hogy nem volt helyes. CSORDÁS M.: Amit mondtál ott a végén, hogyha az elnök jól gazdálkodik, a termelőszövetkezet tagsága meg lesz elégedve, anyagiakban megkapja a magáét, ami szükséges neki, és nem lesznek a termelőszövetkezetnek pénzügyi nehézségei, tovább gyarapítja az eddigi eredményeit, akkor jól választottunk. De viszont ez a helyzet, tudod, kétélű, mert lehet egy elemi csapás, amelyik, kérlek szépen, az elnöktől meg az egész téesztől független, kérlek szépen, sajnos, a tagságot ma még... A tagság könnyen fejet követel, ezért, mert akkor más lett volna esetleg... ZÁM: Elnézést kérek, egy kicsit elferdíted, amit én mondok! Mert én ezt írom: „A továbbiakban minden azon múlik, hogy mit végez — tudniillik az elnök —, okos döntések, szerencsés megoldások során át, a szövetkezeti demokratizmus lényegét értő és kifejező ténykedéssel levezetheti azokat az indulatokat és feszültségeket, amelyeket megválasztásának körülményei támasztottak, s amelyek most a csendes felszín alatt rejtőznek. De megsokszorozódva fordulhatnak ellene, ha rosszul politizál.” KOVÁCS J.: Helyes, ez így igaz. ZÁM: Én nem azt mondtam, hogy sokat osszon, hanem demokratikus szellemű politikát folytasson. Az elnök nemcsak gazdasági szakember, hanem politikus is a szövetkezetben. Amelyik elnök ezt nen veszi tudomásul, a szövetkezeti demokrácia szellemében leváltják. Ha úgy tetszik, elzavarják, mert ilyer is volt már — de meg is érdemli hasonló esetben. Ezt általában, ki merem jelenteni, és emellett számo: bizonyítékot tudnék ebben a megyében is hozni. CSORDÁS M.: Most még egy dolog itt a cikkben. Én nem tudom, jól hallottam-e, nem-e, válasz tások után, mikor az eredményt kihirdettük — vagy kihirdettem, bocsánat —, és akkor, kérem szépen utána, ugye a... Tekintettel arra, hogy az elnökségben fent volt az egész termelőszövetkezet vezetősége. ott a Csanaki elvtárs nagyon szépen gratulált Deák Adolfnak megválasztásához. Nemes gesztusként, kérem szépen, ezt el kell mondani. Ott egy olyan dolog van írva a cikkedben, amit én nem úgy hallottam. Hogy „gratulálok az eredményedhez, de sokkal szebb lett volna, ha ezt nem így érted voln; el..Én nem emlékszem, hogy a Csanaki elvtárs így mondta. ZÁM: Hogy hallottad, hogy volt ez? KOVÁCS J.: így mondta, így mondta. Én hallottam! Ezt a Csanaki elvtárs mondta. ZÁM: Tehát akkor mégsem volt egészen felesleges megírni ezt a riportot. CSORDÁS M.: Nem vitattuk sose, hogy ez a cikk felesleges volt. Csak azt vitatom, kérlek szépen hogy szemüveget másikat kellett volna feltenni (Zám T. sötét szemüveget hord), mert egy kicsit ; cikk .. Nem azt mondom, hogy durván és élesen, de egy kicsikét úgy néz ki, hogy minden áron kérlek szépen, itt van egyik oldalon, amelyik a kisebbség, és annak kellett volna a demokráciát gya 36
