Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1. szám - SZEMLE - Nógrádi Gábor: Csaplár Vilmos: Lovagkor
1—r Csapiár Vilmos kötetének novellahősei között nincs lényegi különbség. Az első rész szereplői (Sebestyén, Din, Tenyér) csak annyiban különböznek a második rész alakjaitól, hogy részben fiatalabbak, részben idősebbek. Különben mindenkit elütött „egy fekete Volga”, és élőhalottként várja a további döntéseket Odafentről (Különleges íz a jéghideg). Az első résznél nemigen tudjuk kinek-miért-milyen fekete Volgája ütötte el az ifjú tántorgókat, de Csapiár túl jól ír: „szinte” megsejdíti, hogy itt egy kiabáló apa (A kételkedés útjai), ott egy szűk szobában ülő terhes asszony (Amit ma megteszel) és a mögöttük rejlő társadalom, a vegetáció oka. Ez a „szinte megsejdítés” persze nem bizonyos. Ez is hozzájárulhat, meg más is, amit nekünk tudnunk kellene. Csaplát, úgy ír, ahogyan hősei élnek: az útkeresés vegetációjával. Alakjai jellemző jelenségek a társadalomban, írásai helyzetjelentések a társadalomból. A második rész idősebb szereplői látszólag túlléptek már életük kudarcot előkészítő okain — a történelmi és családi szakadékokon. Ám a valóságban ők is olyan kamaszok, akiket egy erős kéz még kiránthat sorsukból. „A bolond" Ferdinándja 1956 után kikerült az egyetemről, megnősült, gyereke született, és az a biztonsági szál, ami bennünket és környezetünket többnyire egyensúlyban tart megpattant benne. Ferdinánd anti-sikerember. Gyámoltalan, tehetetlen: szinte látjuk, hogy az utcán nem tudja hova tenni lelógó karjait, mint a kamaszok. Öccse, Viktor a szemünk előtt lesz látszólagos ellenállóból mameluk, megtagadva korábbi elveit, s így ellenpontozza rögtön a társadalom részéről bátyját. Az „Ahol a sziget kezdődik” fiúcska hőse már az írás kezdetén sem gyermek, hanem kamasz (hasonlítsuk össze az elbeszélés végén fellépő kölyökkel!), így majdhogynem lényegtelen, mit lát, mit tapasztal. Á novella így is szép, mert talán a legeredendőbben fejezi ki a köteten végighúzódó „szembenállás” motívumát. Végül újra eljutottunk oda, hogy Csapiár anti- hősei kamaszállapotú huszonévesek, bármilyen álarcot viseljenek is. Minden hőse önmaga. így érthetőbb már, hogy az egyszerűbb dolgokat is kamaszmódra, igen bonyolultan fejti ki. A „Sikló- pálinka” című novellában a tétovaság és a tétova- ságnak az emberek közötti viszonyokat torzító j hatását hosszan és szélesen taglalja. Hosszan, ! mert az unalomig sétáltatja alakjait és szélesen, mert a barátok közti kapcsolattól a válási problé- - mákig mindent felvonultat a bizonyításra. Egész korosztályunkra és korunkra is jellemző az útkeresésnek ez a túlbonyolított és sokértelmű megnyilvánulása és az ezt kísérő jelenség: a tehetetlenség. Az írás feladata, úgy hiszem, több a többértelmű korokban, mint a tények regisztrálása a homályba burkolt valós vagy kevésbé valós okok megsejdítésével. Utat keresve nehéz útkeresésről írni. Csapiár tehetséges, de tehetségéhez képest fiatal is. Úgy érzem mégsem ott áll, „ahol a sziget kezdődik”, hanem ahol végződik. És ahol a harc kezdődik, a művekkel. Rajta múlik, merre lép tovább. NÓGRÁDI GÁBOR96
